Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Magyarország és a kapcsolt részek politikai, földrajzi és statisztikai ismertetése) (Buda, 1828—1829.) című kétkötetes művéről, melyben alfabetikus sorrendben haladva szól a megyékről és az egyes katonai körzetekről. Ismerteti azok földrajzi viszonyait, közigazgatását, az ott elterülő városokat, mezővárosokat, falvakat, pusztákat. Részletes kimutatást ad a lakóházak számáról, a lakosság vallási megoszlásáról. A két kötetben felhalmozott hatalmas és tiszteletet parancsoló adattömeg valóságos kincsesbánya, amennyiben a XIX. század első felének közigazgatási, települési és népességi viszonyai iránt érdeklődünk. Bár jelentőségben nem mérhető az eddigiekhez, figyelmet érdemel Lassú István Az ausztriai birodalom statisztikai, geographiai és históriai leírása (Buda, 1829.) című munkája is. Számos jeles statisztikai munka fűződik a honismertető irodalom kapcsán már említett Fényes Elek nevéhez is. Ezek közül itt elsőként is Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben című (I—VI. Pest, 1836—1840.), valamint Magyarország statisztikája (I—III. Pest, 1842—1843.), című munkáit emelhetjük ki. Az ország általános leírása után mindkettő sokat ír a megyékről. Fontos munkája Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása (Pest, 1857). Jelentős vállalkozásnak indult Magyarország statisztikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból című munkája is, ebből azonban csak az első kötet (Pest, 1860.) jelent meg. Ez csupán Trencsén, Szolnok, Bihar, Sáros, Komárom, Győr és Esztergom vármegyéket tartalmazza. Külön érdekessége, hogy a 100 holdon felüli birtokokról is kimutatást közöl. Nagy figyelmet érdemlő műve végül A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint (Pest, 1867.) című tanulmánya. Fényes korai műveivel párhuzamosan láttak napvilágot Bárándy János statisztikai táblái. (1. Magyarország földterületi nagyságának öszszes átnézete... Bécs, 1842.; 2. A magyarországi mezővárosok népességének átnézete vallásra s nyelvre tekintvén a legújabb egyház — s polgár — megyei összeírások szerint... Bécs, 1842—43.; 3. A magyarországi városok népességének átnézete vallásra s nyelvre tekintvén a legújabb egyház- s polgár- megyei összeírások szerint... Bécs, 1843.) Bár Bárándy csupán a legszükségesebbekre kiterjedő eligazítással puszta táblázatokat nyújt, és így azok nem vehetők a statisztikai irodalom fogalma alá, mint a korszak megismerése szempontjából igen becses forrásokat, még sem hagyhattuk említetlen. Megyerendszer hajdan és most négy részből álló munkája (Pest, 1844—1848.) harmadik és negyedik kötetében jól használható közigazgatási statisztikát ad Palugyay Imre.