Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)

borona, illetve 0,09 borona esett egy törpegazdaságra, és a törpegazdaságok összesen 3 vetőgépet alkalmaztak a megyében. A Szabolcs megyei kisparaszti gazdaságok technikai ellátottsága az észak-keleti megyékénél valamivel jobb volt, de nagyon közel állt azokhoz.(14) A statisztikai adatok szerint igen alacsony technikai felszereltség jellemezte az 5—100 holdas kisgazdaságokat is. Ebben a kategóriában 0,7 eke és 0,6 borona jutott egy gazdaságra. Az ekék 89 százaléka fagerendelyes és a boronák 78 százaléka fakeretes volt, a több mint 10 000 gazdaságban csupán 54 vetőgépet használtak. A közép- és nagygazdaságoknál az egy ekére eső terület nagysága — a földhasznosítástól, a vetésszerkezettől elvonatkoztatva — mutatja a nem kielégítő ellátottságot. A törpegazdaságokban 6,3, a kisgazdaságokban 23, a középgazdaságokban 51 és a nagygazdaságokban 96 kh jutott egy ekére. Ha a szántóföld nagyságával vetjük össze az ekék számát az egy ekére jutó földterület nagysága az említett kategóriákban így alakul: 4,2; 17,7; 36,7; 44,4 kh. A középgazdaságokban egy vetőgépre 432, a nagygazdaságokban pedig 528 kh szántóföld jutott.(lö) A gőz és az igavonó erőre alkalmazott gépek Szabolcs megyében is kezdtek a századforduló idején elterjedni, de a legjobban gépesített cséplési munkafolyamatban a gabonafélével bevetett területegységre számítva jelentős volt a lemaradás az ország tájegységeitől. A gőzzel hajtott cséplőgép száma 219 volt Szabolcs megyében 1895-ben, és egy gőz cséplőgépre 1593 kh gabonafélével bevetett terület jutott. A Dunántúlon 952, az Alföldön 1212, az északi területeken 1144 és országos átlagban pedig 1091 kh esett egy cséplőgépre. Ha a gőz és igával hajtott cséplőgépekkel együtt végezzük el a számítást, a szabolcsi lemaradás még a fentieknél is nagyobb.(16) A millennium alkalmából kiadott szabolcsi monográfiában, amelyben a gazdasági viszonyok szépítése általános, a megye műtrágya felhasználásáról a következőket olvashatjuk: „Újabban az istállótrágya hiány pótlására, meg azért is, hogy a kétévi ugar kikerülhető legyen, a műtrágyázás kezd örvendetesen terjedni, annyira, hogy például az 1894. évi 9,5 vagon műtrágyával 1898-ban 140 vagon felhasznált műtrágya áll szemben."(17) A műtrágya alkalmazás kezdetlegességét az is mutatja, hogy a 32 ezer Szabolcs megyei gazdaság közül csupán 29-ben jelez az 1895-ös statisztika műtrágya felhasználást.(18) A földművelés külterjességéből következően Szabolcs megyében jellemző volt az állattenyésztés elmaradottsága is. Az országos és a tájegységek átlagától való megyei elmaradást a szarvasmarhára redukált összes háziállatnak a mezőgazdaságilag művelt területekkel való összevetése mutatja. Szabolcs megyében 1895-ben 353 kh-ra esett 100 db „szarvas-