Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

tal, miután a lakosság szerfelett nagy száma bebizonyult, a folyamodók számára megengedem, hogy két lelkészt és két tanítót fogadhassanak, nyilvános bejárattal ellátott új templomot építhessenek, a korábbi formára. Aztán az említett megye az előbbiekben érintett királyi elhatározás végrehajtásáról való gondoskodást vegye tudomásul és a mellékelt írás visszaküldésével arról tegyen legközelebb jelentést. Kelt a királyi tanács 1784. február 16. ülésében. Szolgálatra készen Niczky Kristóf, Skerlecz Ferenc, Klobusitzky János sk."« 20. Az eredeti szöveg alján jegyzetben: „Amint a római katolikusok, úgy az ágostai hitvallásnak is az északnyugati sarkon az alapkőbe az alábbi iratot helyezték: »A legkegyelmesebb Úristen kegyelméből és segítségével. A keresztyén időszámítás 1784-ik évében, március 25-én, II. József császár, mint magyar király uralkodásának negyedik évében méltóságos és kegyelmes gróf Károlyi Antal és néhai gróf Dessewffy Sámuel családjának földesurasága idején e hely szabad vallásgyakorlata megengedtetett, a Tiszán inneni és tiszántúli egyházkerületben nagyon tisztelendő Ruffinyi János superintendenssége, tekintetes nemes csécsi Szirmay István főfelügyelősége alatt. Ennek a nyíregyházi evangélikus templomnak alapkövét letette tisztelendő Schmall János úr, ennek az evangélikus lutheránus egyháznak e néven megengedett első lelkipásztora, amikor a bíróságot előrelátó Pápay György viselte, szenátorok voltak Psenyicki Nagy György és Dióssy Tamás, Piffkó György törvénybíró, Lisskan János, Ferencz Márton, Bencsik János, Tomis János, Kazár János, Fábry József, Hornyák András ágostai hitvallásúak, és Musay Mihály, mint egyedüli helvét hitvallású jelenlétében. A város közönsége részéről pedig sok érdemet szerzett írástudó férfiak, nemes Reguly Antal, e város első jegyzője, ugyanilyen, de már nyugalomban levő jegyzőként Tainell Antal és Dióssy György, mint itteni egyházi tanácstagok, e sorok írójának, Miskolczy Mátyásnak, a város ezidőszerinti hites jegyzőjének idejében."^ 21. A lap alján jegyzetben: „Abból a tekintetből, hogy a jobbágytelkek, amelyek az adóterhet viselték, akár öröklés, akár vétel útján nemes személyekre szállottak, nem csak a ház után járó terhek maradtak ki, hanem megtagadták a kontribució fizetést is utánnuk. Ez a dolog orvoslást követelt." 22. A kiváltságlevél szövege bejegyezve V. A. 108. 216/1. r. sz. 1786:9. lelt. sz. vásárbírói jegyzőkönyvben. A jegyzetben: „Ez évben esett meg a II. József legfelsőbb parancsával elrendelt házszámozás is, amelyet nyomon követett a katonatisztek által végrehajtott nép-