Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

számlálás, olyan szigorúan végbe vive, hogy ahoi valahol egy vonás volt az ember rovatban, azt házszámmal kellett megjelölni, következőleg a nyíregyházi tanyák, nem különben egyéb házak is számot kaptak. Ezt követte a határ felmérése, kezdetét vette a legkisebb területű városbeli kertekkel, aztán a szőlőskertekre, a szőlőskertektől különálló gyümölcsös és káposztáskertekre került sor. Minden uradalomra egy megbízott volt rendelve, aki a mellérendelt 6 férfival a számukra adott utasítás szerint a legegyszerűbben — ahogy csak végrehajtható volt — a felmérést elvégezték. E helynek képviselője Dióssy György uradalmi ispán volt, melléje rendelve Marko Ádám, Szuchacs Mihály, Gerliczky, Pápay György és folyamatosan közreműködött Miskolczy Mátyás jegyző. Ez a felmérés oly szigorúan elő volt írva, hogy egy napot sem lehetett megfelelő indokolás nélkül elmulasztani. Eszerint a felmérés szerint kellett a szőlőskertek árendáját arányosan fizetni. Lásd a szőlők jegyzőkönyvében." A szőlők jegyzőkönyve ma már nem található a levéltárban. 23. A szöveg alatt jegyzet formájában: ,,1788. december 3-án a megye parancsára az itteni lakosok 30 hordó savanyú káposztát szállítottak Temesvárra 10 szekéren, az elgondolható legzordabb ólmosesős időben. Az erre az útra kijelölt szekeresek élete és igavonó jószágai — mivel éjjel, nappal szabad ég alatt tették meg a hosszú utat — pusztulásnak voltak kitéve. A következők voltak: Jeszenszky Ádám, Cseh János, Szuchacs Mihály, Kiszely János, Szuchánszky Pál, Vitaly László, Marton István, Garay György, Szudiczky János és Kazár János. — 1787-ben a Károlyiak bátori tiszttartója Csiszár György úr a szerződéssel egyeztetett nyugtákkal 1778-tól 1786-ig a város közönségét felmentette. — 1787-ben ünnepeltük az évfordulóját az országos vásárnak a kegyelmes Dessewffy grófok teljhatalmú megbízottai, Marecz István úr és Jankovics Lajos ügyvéd úr jelenlétében. Azután felépült a csapszék a piac nyugati oldalán, azon a helyen, amely később a katholikusok templomának és iskolájának jutott." — Az Annalesben említett, a nemes és nemtelen közönség között kötött szerződés. SzSzmLt. V. A. 101/f. 37/37/a. 1788:1. ltsz. „— 1788-ban az egykori Ekécs nevű, Szarvas sziget mocsárnál épült vízimalmot Kovács Páltól és Pápay Györgytől a város közönsége 300 ft-on megvette, avégett, hogy lebontsa. — 1788-ban 666 főnyi török foglyot vittek át a városon 113 szekéren Munkácsra, 304 gyalogos és 23 lovas őrizete alatt. — Ugyanezen évben a csegei töltés építéséhez 280 itteni kubikost kellett a megye parancsára küldeni."