Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

kat hátráltassák, miután az a mi oratóriumunk falának ütközött. De azt az egészen 1814-ig szünetelt, mikor báró Szepessy kanonok befejezte a művet. Alapkövébe az alábbi tartalmú iratot helyezték el: A H(alhatatlan) M(indenható) I(sten) ő F(elségének) A(men). Az emberi nemzetség üdvözitő Szent ura, Krisztus születésének 1783 esztendejének szeptember 11-ik napján, VI. Pius pápa uralkodásának hetedik, II. József, mint koronás római király uralkodásának tizenkilencedik, Magyarország ezideig meg nem koronázott királya uralkodásának harmadik évében, galántai gróf Eszterházy egyházmegyei püspöknek huszonegyedik esztendejében, amikor Nyíregyháza helységben nemes Kovács Pál ágostai hitvallású viselte a bíróságot, a nyíregyházi római katholikus szentegyház alapkövét Budaházy András nyíregyházi parochus és nagykállói főesperes letette. Ennek az egyháznak kegyurai, méltóságos és kegyelmes Károlyi gróf Károlyiak és a méltóságos cserneki gróf Dessewffy-család, mint földesurak. Az építés felügyelőiként és gondnokaiként megválasztattak és kineveztettek tekintetes Taikli Antal Ignác helybeli császári és királyi postamester úr, ugyancsak Viszoczky György kovács, Sipos Mihály egyházi gondnok, Fabouszky János iskolarektor, Garay György kántor és Sipos István első gazda. Mesterekül pedig alkalmazták Krichbaum Ignác urat, Szabolcs megye hites földmérőjét, Bernitsek Lipót kőműves mestert és Krichbaum János kalapost."^ Ennyi személyből állott — gyermekeken és asszonyokon kívül — ezidőben a helybeli katolikus egyház, az evangélikusoknál alkalmazásban levő néhány szolgát kivéve, akikkel később növekedett még a katolikusok száma. 19. A szöveg alján a) alatti jegyzetben: „Hogy ne legyen szükséges azok számára, akik erre kíváncsiak, az egyház történetét kutatni, itt van mellékelve a királyi rendelet: »3575. szám. Szabolcs megyének. Miután az eredetiben mellékelt folyamodással a felséges királyi trónnál közbejárt, hogy a kebelében levő Nyíregyháza helység ágostai hitvallású lakosai szabad vallásgyakorlatot nyerhessenek, egyben új templomot építhessenek és kellő számban tanítókat alkalmazhassanak, a megye közösségének küldött parancs közlése mellett, ő legszentebb felsége megbízza a királyi helytartótanácsot, hogy ezután hasonló ügyekben az előírt utat, a királyi helytartótanácsot ne mellőzze, hanem a kegyes királyi rendelkezéseket azon az úton várja. Egyébiránt ez esetben is, az említett megyével a tanács közölje azt is, hogy miután a vallásgyakorlat a megyéhez folyamodóknak meg van engedve, attól semmiképpen nem térhet el, mindazon ál-