Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

bölcs vármegye rendes szolgabírája, Csákányi Ferenc ugyanazon megye rendes esküdtje.« P. H." Az itt idézett irat a város levéltárában nincs meg, a szőlőtelepítésre három más levél vonatkozik. V. ö. V. A. 118/30 r. sz. 1775/11 ltsz. Az 1775. június 25-i úriszéki ülés jegyzőkönyve ugyan megtalálható, de abban nincs szó a szőlőtelepítésről. 15. Az eredetiben „B" alatti jegyzet: „Nagyságos Dessőffy Sámuel úrnak, a mi kegyelmes földesurunknak ez életből való eltávoztat az alábbi gyászlevélben közölték az itteni közönséggel: "-Nyíregyháza falu kiváló, bölcs és előrelátó főbírájának, hadnagyának, népszószólójának az egész közönségnek adassék át ez a gyászos levél. Mely gyarló az emberi életnek állapot ja, annak eleven példája lehet méltóságos Cseneki és tarkői Dessewffy Sámuel úr, felséges koronás asszonyunk tanácsosa, tekintetes nemes Sáros vármegye főispánja, kedves uramatyám ki is e folyó Szt. Mihály havának 15-dik napján az anyaszentegyháznak üdvösségünkre rendelt szentségeknek felvételével buzgó fohászkodás között életének 66-dik esztendejében saját és testvéreim nagy keserűségével az árnyékvilágból kiszólíttatott. Kinek is meghidegedett tetemei az anyaszentegyháznak bevett szokása szerint az említett holnapnak 17-dik napján a fintai templomban levő úri eleink sírjába eltakaríttattak. Szívem fájdalma nélv kül soha nem nevezendő atyámnak halálát, és abból származott mély gyászunknak árját kegyelmeteknek fejenként mind tudtára adni és egyszersmind néhai méltóságos uramatyám lelkét áhitatosságában, magamat pedig kegyelmetek jó akaratjában ajánlani kívántam, melyben is ajánlott maradok kegyelmetek jóakaró szolgája gróf Dessewffy István m. p."« Eredetije a SzSzmLt. V. 102/b. 114/34. r. sz. 1776:1. ltsz. 16. V. ö. SzSzmLt. V. A. 101/é, 114/34. r. sz. 1776:1. ltsz. 17. A lap alján jegyzetben: „Tudniillik felcsillanva a jobb reménység a felséges II. József császár uralkodása alatt, vigasztalást hozott az ilyen kezdetű paranccsal: »A jelentés szerint stb.... nehogy pedig a kérelmezők tovább a kérelem teljesítését hiányolják, adják tudtukra nekik, a legmagasabb hely által ezután megengedődik, hogy a magán vallásgyakorlatra lelkipásztort fogadhassanak."^ — Az 1783. 3262. sz. királyi parancs eredeti teljes szöveg SzSzmLt. IV. A. 1. Fasc. 2. no. 45. 1783, 18. Ugyanott b) jegyzet alatt: „A katolikus templom ugyanazon a helyen kezdett épülni, ahol az ágostai templom állott, amely ideiglenes nádfallal és nem különb tetővel épült. Az építésnek nagy buzgósággal fogtak, nehogy az ágostai hitvallásúak könyörgései a munkáso-