Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

id. műv. 1886. 98—100. és újabban ugyancsak hiányosan Szendrey István: Hajdú kiváltságlevelek. Hajdúböszörmény, 1971. 3. A II. Rákóczy György 1655. január 3-án kelt megerősítő oklevél bevezetése és záradéka latin nyelvű, az iktári Bethlen István által 1640. május 17-én kiadott, közlésünkben »« közé zárt oklevele magyar nyelven íródott. — Az okleveleknek Szabolcs vármegye szolgabírája által 1747-ben hitelesített másolata Szabolcs-Szatmár megye Levéltára (SzSzmLt) V. A. 101/B. 36/36 r. sz., 1653:3. ltsz. alatt található. — Hivatkozik rá és részben közli Lukács Ö. id. mü. 102. — Újból átírva I. Rákóczi Ferenc által Sárospatakon 1666. április 26-án kiadott oklevelében. V. ö. 4. jegyzet. 4. I. Rákóczi Ferenc megerősítő okleveléből Miskolczy csak a bevezetést és a záradékot közli. Az oklevél teljes terjedelemben a fentebb említett 1644-i és 1655-i oklevelek átiratait tartalmazza. SzSzmLt V. A. 101/b. 1666:1 ltsz. Raktári elhelyezés: XV. 23. fond 453. sz. 5. Az Annales kéziratában „A—B" jegyzet alatt: „kezdetben megegyeztek báró Palocsay Horváth Zsigmond özvegyével, Pethő Rozália grófnővel, amint az F. alatt mellékelt perben kötött szerződésből kitűnik. Csabáról még azon őszön átjött Wandlik Márton prédikátor úrral Marko György és Marko a következő 1754 Szt. György napig itt bíróságot viselt. Ez idő után Zajacz János váltotta fel ebben a tisztségben." 6. A Károlyi Antal által kiállított oklevél fényképmásolata V. A. 102/b. 114/34. r. sz. A levél alján más írással kiegészítés: „sőt maga élete is Isten markába és ezért bizonytalan lévén, maradéki és önön holta után számlálandó esztendőkig írt szabadságban tartassanak." A záradékot gr. Károlyi Ferenc 1753. augusztus 5-én saját kezével vezette, az az év május 25-én kiállított oklevélre. Az Annalesben közölt levélről Miskolczy Mátyás jegyző 1806. április 16-án egyszerű másolatot készített. Az oklevél eredetije Petrikovics János leszármazottjának, Petrikovics László szerencsi fogorvosnak birtokában volt. Tőle vásárolta meg a Nyíregyházi Jósa András Múzeum, amelynek történeti adattárában található. 7. Az eredeti szöveg alatt, jegyzetszerűen megjegyezve: „A városnak kiadott patentális levelét (biztosító levél) lásd a processusban (periratban), az meg a városi levéltárban a fassiok (bevallások) mellett in origine (eredetiben) úgymint patentális levél." A két irat most SzSzmLt. V. A. 101/7. 37/37 rsz; 1752:1 és 1753:1 ltsz. alatt, mint Szabolcs vármegye nemesi közgyűlésének határozata (másolatban kiadva). 3. Az eredeti szövegben jegyzetben: „Vándoroltak ide a felső megyék-