Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

(A törököktől soká gyötört és a keresztények által újra megelevenített Magyar Királyság) (Nürnberg, 1687.) című munkája érdemel beható figyelmet. A későbbi szerzők közül ebbe a sorba kívánkozik még Szerdahelyi Gábor Celebrium Hungáriáé urbium et oppidorum chorographia (Magyarország híres városainak és mezővárosainak összefoglaló ismertetése) című, Kassán 1770-ben kiadott kötete, mely a római kori városokat, valamint a korabeli Magyarország nevezetes szabad királyi városait és mezővárosait ismerteti. Lényegesen gazdagabb anyagot ölel fel ennél Johann Mathias Korabinszky Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn (Magyarország földrajzi, történelmi és termék-lexikona) Pozsonyban 1786-ban megjelent munkája, mely betűrendben hozza az ország helységeit, rövid leírást ad róluk, felsorolja a birtokosokat, a történelmi emlékeket, valamint az ott előállított termékeket. Az első magyar nyelvű betűrendes honismereti lexikont három kötetben Magyarország leírása (Buda, 1796—1799.) címmel Vályi András pesti egyetemi tanár írta. Művében, mint a munka alcímében maga mondja, „minden hazánkbeli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú és orvosló vizek, fürdőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, szigetek, erdők" ismertetését és azok történetét adja. Hasonló munkát a Habsburg birodalom egészéről Geographisch —

statistisches Wörterbuch des österreichischen Kaiserstaates (Az osztrák császárság földrajzi—statisztikai szótára) címmel Bécsben 1809-ben Kari Georg Rumi tett közzé. A munka alfabetikus sorrendben mutatja be a Habsburg birodalom tartományait, városait, falvait, várait, hegyeit, folyóit, tavait stb., köztük természetesen a magyarországiakat is. Sorzáróként említhetjük végül Fényes Elek négyrészes Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik (Pest, 1851.) című érdemes művét. Az egyes helységekről szólva nem csak azok fekvését ismerteti, hanem részletesen szól a határról is, a határ művelési ágak szerinti megoszlásáról, a telkek számáról, a birtokosokról, a lakosság vallási, nemzetiségi megoszlásáról, az azon a vidéken található vadállományról, a közintézetekről stb. A felsorolt „lexikonok", illetve lexikonszerű művek mellett természetesen az országot egységben ismertető munkák kiadása sem szünetelt. Ezek sorában első helyen Szentiványi Márton Dissertatio paralipomenonica rerum memorabilium Hungáriáé (Megkésett értekezés Magyarország emlékezetre méltó dolgairól) Nagyszombaton (Tyrnavia) 1699-ben megjelent dolgozatáról szólhatunk. A szerző a munkát egyéb művei kiegészítésére írta. Szól a Magyar Szent Korona országairól, majd nagyobb tájegységenként haladva, bár röviden, az egyes megyéket ismerteti. Külön