Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

Helyrajzi , szám hold 16-od öl 12 Szegényház — 2 — 11 Megyei patika — 2 37 5 Főhadnagy szállása — 14 66 14 Puskapor tár — — 4 7 Főhadnagy szállása — 4 8 8 Alhadnagy szállása — 4 40 13 Főhadnagy szállása — 6 45 15 Kapitány és alhadnagy szállása 1 — — 23 Másodkapitány szállása — 11 — összesen 4 — 41 Város házai 1 Városháza — 12 25 28 Város majorja 19 6 58 összesen 20 3 16 Lakosok telkei 429 11 74 Piac és utcák 31 12 2 Belső terület 508 6 22 1804-ben főbírónak megerősítve előrelátó Gerliczky Mihály, a helyettes bíróságot Bogár Tamás viselte. Mivel a Kállay-család a nagyságos Dessewffy-családot perbe fogta az itteni nyíregyházi jószágait illetőleg, az itteni bíró számára az idézőlevelet a kerületi táblának átadta január 30-ra; ügyvédi képviselet képében Laky László úr jelent meg, akinek az idézőlevél átadatott. Mivel pedig a város érintő ügyekben gyakori tanácskozásra volt szükség a választott közönséget megújították. Már csak azért is, mert az előbbi, 1793-beli kommunitás tagjai közül sokan elhaltak, ezért most a következő tagokból állították össze: Marko Ádám, nemes Regulyi Gábor, Gráff András, Pifko György, Kovács András úr, Gerliczky Mihály, Kovács Pál, Cseh János, Mányik Péter, Jakus Márton, Súlyán József, Marko Mihály, Gutyán Pál, Rák Jakab, Plesko József, Diósy János úr, Szmolár Mihály, Korén András, Hankovszky János, Bogár Tamás, Motozka Mihály, Bartha József, Bukoviczky Mátyás, Venesky András, Posson György, Palic János, Bodnár György, Moldván János, Francia János, Gincsey Ádám, Varga András, Kocska Dániel, Subsulvany János, Kocs-