Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)
ka Dániel, Franko István, Nalivanko Mihály, Risko Mihály, Horog János, Bogár Pál, Molnár Tamás, Szekeres János, összesen negyvenen. (Lásd mindennapi jegyzőkönyv 1405. sz.) Tanácskozván felette, jobbfajta lovak tenyésztése céljából vett a kommunitás Sinjj;a Mihály bogdányi lakostól ménest 9000 forintért, amely kiadás az adószedő számadásaiból megismerhető. Jegyzetek 1. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza 1886. 193—223. — Tanulmányok Nyíregyháza újabbkori történetéből. (Nyíregyházi Kiskönyvtár 11. Szerk. Hársfalvi Péter és Mann Miklós). Nyíregyháza 1976. 14—17.; a feljegyzéseket tartalmazó kötet később bekötve, Nyíregyháza mezőváros levéltárában a V. 103/a fondban, 197/1 raktári számon található. A feljegyzések folytatását 1826-ban abbahagyták. A kötet végén a különböző városi tisztségviselők magyar és ócseh nyelvű eskümintái vannak feljegyezve. Az esküszövegek után évenként fel van sorolva 1753— 1834 között a tisztségviselők, a szenátorok és a választott hites közönség tagjai névsora. A címlapon Nyíregyháza mezőváros kisebb és nagyobb pecsétjének lenyomata van. A nagyobb pecsét ovális alakú volt. Közirata: SIGILLUM OPPIDI NYÍREGYHÁZ. A négy részre osztott ovális címermezőben felül balfelől ekepapucs, jobbról három nyílvessző, alul balról három búzakalász, jobbra egy kereklombú fa látszik, a címerpajzs felett nyitott háromágú korona, a pajzsot barokkos cirádák körítik. A kisebb pecsét kerek. Körirata és a címerpajzsa teljesen azonos mint a nagyobbé, a pajzs és körirat közti körmezőt fekvő alakú cirádák töltik ki. A két pecsét között jelmondat: „Az melyik fa alatt heversz, vessző volt, termése századot néz." A címlap verzóján: idézet Vergilius Aeneisének XI. énekéből. 2. A Miskolczy által idézett Lónyay Zsigmond magyar nyelvű oklevele ma már nem található Szabolcs megye levéltárában, de nincs is nyoma, hogy a XVIII. századi rendezés során* egyáltalán megtalálták volna. Ellenben erősen rongált állapotban meg volt és ma is meg van a levéltár Nyíregyháza mezőváros megmaradt iratait magába foglaló fondjában (V. A. 101/b. 36/36. rsz., 1637:2. ltsz.) erősen rongált állapotban. E hiányosan olvasható szöveget közölte Lukács ö.:
