Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

fogyasztására termesztett borok behozatala megengedődik, miután a jobbágyokat, a saját szorgalmuk jogos hasznától semmi módon nem törekszünk^ azért a jobbágyoknak az idegen határon termesztett boraiknak saját boraikként való behozatalát megakadályozni nem akarván, az úriszék határozatának megoldhatása, hogy a nyíregyházi jobbágyoknak boruk behozatala szabad legyen, meghatároztatott."(24) 1796- ban a főbíró Franko István, a népszószóló pedig Gerliczky Mihály volt. Az erre az évre választott bíró csendes természetű ember volt, aki a többiekhez hasonlóan megérdemelte, hogy a második évre is megválasztassék, az alantos tisztek is szorgalmasak és érdemeik által elismerésre méltók. 1797- ben főbíróvá nemes Kovács Pált, népszószólónak Pápay Györgyöt választották egyhangú szavazattal. Ez év kezdetén a tek. vármegye Nagykállóban január 31-én hozott határozata szerint 26 katona újoncot kellett állítani, akik közül azonban négyet visszavetettek. Ez alkalommal azonban véletlenül úgy alakult, hogy a római katolikusokból több állítódott, mint az egyéb vallásúakból, ezt az itteni r. kat. plébános tisztelendő, Müller József úr kifogásolta, a főispán előtt úgy tette parancsba, hogy a helyi magisztrátus az itteni kevés katolikust mintegy kiirtani törekszik. Ennek az ügynek a kivizsgálására a tek. vármegye bizottságot küldött ki, hogy az a r. kat. és ruthén lakosok tanúsága szerint, hitelt érdemlő jelentést adjon, mi módon szokott megesni az ilyesféle újoncállítás és a katonafogdosás. A gyanúsításban a helyi hatóság nem találtatott vétkesnek. Emlékezetes a szárazság is; a Szarvas sziget és a Bujtos vízállásokban víznyerés okából mély kutakat kellett ásatni. Hogy mindenféle élelemnek milyen insége következett ebből, azt mindenki elképzelheti. 1798- ban főbírónak előrelátó Bogár Tamást választották, népszószólónak pedig Graff Andrást, akik e várost tehetségük szerint dicséretesen igazgatták. Az itteni bortermés bőséges volta miatt az eladó bormennyiség annyira megszaporodott, hogy azt egy egész év alatt nem tudták elfogyasztani, ezért a városi kocsmákra beveendő borokra részarányosságot kellett megállapítani. (Lásd: Városi jkv. 953. sz. alatt.) Ez évben csapolták le Gráff András és Bukovinszky Mihály felügyelete alatt készített, a város határon át vezetett csatornával a Rozsrét vízállásait. 1799- ben a főbíróságban a népszószólóságban az előbbi évi főbírót Bogár Tamást és Graff Andrást erősítették meg. Ez évben lejárt Királytelek puszta árendája, amelyet sok év óta, legutóbb kétszáz lakos tartott bérbe 5000 rft-ért, egy mázsa kávéért és egy mázsa cukorért. Bár ezt a pusztát, amely teljesen a cserneki és tarkői gróf Dessewffy-család, néhai Dessewffy Sámuel örökösei birtokában volt, a méltóságos család ismét