Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

1735-ben megjelent forráskiadványában tette közzé. Oláh munkája mindmáig nélkülözhetetlen forrás, ha a XVI. századi Magyarország viszonyait kutatjuk, használatától a helytörténészek sem tekinthetnek el, amennyiben az ország egyes tájait és vidékeit meglehetős pontossággal írja körül. Az első, már a maga idején megjelent honismertető mű Wolfgang Lazius Des Khünigreichs Hungern sampt seinen eingeleibten Landen grundtliche und warhaftige chorographica Beschreibung (A Magyar Királyság és kapcsolt országainak pontos és hű összefoglaló leírása) 1556ban Bécsben kiadott munkája. Lazius I. Ferdinándnak volt térképésze és Magyarország térképezésében is jelentős érdemeket szerzett. Művében a Kárpát-medence római kori kormányzatáról, az egykorú magyar állam igazgatásáról, az ország természeti viszonyairól és kincseiről, valamint az egykor itt élt és az ő idejében itt élő népekről szól. E művek sorában érdemel említést a különlegesen szép nyomtatványairól híres Elzevir-cég 1634-ben megjelentetett Respublica et status Regni Hungáriáé (A Magyar Királyság állama és viszonyai) című kiadványa is. A munka elsőben is Magyarország rövid leírását adja, kitérve a nevezetesebb helységekre, majd az ország csodálatos vizeiről szól. Ezután a magyarok eredetét, a királyok történetét, az ország alaptörvényeit, a magyar király választását, koronázását, jogait, az egyházi és világi rendeket tárgyalja. Míg az eddig ismertetett szerzők fő törekvése az ország összefoglaló leírása volt, a XVII. századtól elsősorban azok a munkák jöttek divatba, amelyek a kisebb egységek, városok, falvak, várak, stb. bemutatását tekintették elsődleges feladatuknak, s amelyek modern fogalmak szerint, lényegében véve, már inkább betűrendes honismereti lexikonokként tarthatók számon. Ezek közül Martin Zeiller Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn und darzu gehöriger Landen (A Magyar Királyság és a hozzátartozó országok új leírása) című 1646-ban kiadott kötetét emelhetjük ki. Az országról adott rövid tájékoztató után betűrendben a nevezetesebb helységek ismertetését adja. 1664-ből a mű javított és bővített kiadása áll rendelkezésre. Hasonló jellegű Johann Christoph Wagner Eine grundrichtige Beschreibung des ganzen Aufgangs, sonderlich aber des hochlöblichen Königreichs Ungarns und der ganzen Türkéi (A teljes Napkelet, különösen pedig a nagytekintetű Magyar Királyság és az egész Törökország kifogástalan leírása) Augsburgban 1685-ben megjelent munkája. Az ilyen, illetve hasonló elvek szerint szerkesztett XVII. századi művek köréből az erdélyi Georg Krekwitz Richtige Beschreibung des ganzen Königreichs Ungarn (Az egész Magyar Királyság pontos leírása) (Frankfurt und Nürnberg, 1686.), Theodor Tscherning Das von den Türkén lang-gequalte durch die Christen neu beseelte Königreich Ungarn