Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

Dessewffy-család az egész Királytelek pusztát a város közönsége címén mintegy 200 lakos részére árendába adta. Ugyancsak ez évben a nagyméltóságú helytartótanács, a megye által elrendelte a fűzfák ültetését. Ez meg is kezdődött, de nem járt sikerrel. 1782- ben rendszerinti főbírónak megválasztott előrelátó Kocska Miklós, népszószólója Piffko György volt. Bár e férfi, azaz Kocska Miklós csak szűcsmester volt, de csodálatra méltóan buzgó és tisztében gondos volt, aki a kötelességeinek mind a házi dolgaiban, mind a közügyekben a legnagyobb szorgalommal tett eleget. Mivel megállapította, hogy rossz szokás szerint a város közönséges jövedelmei az adószedőknél, a kocsmárosoknál és másoknál is kint szoktak maradni, elrendelte, — s egyszer-smind arról is gondoskodott, (amit később mindig figyelembe vettek), — hogy az adószedők, akár a kocsmárosok hivataluk letelte után, amivel tartoznak, befizessék, sohasem engedjék meg, hogy hátralékosok maradjanak, mert ezzel sokan saját javukra visszaélnek. Figyelmet fordított a szegődményes szolgákra, akik a vármegye 1771. évi árszabása szerint kapták a fizetésüket és a ruhán kívül számukra csupán 25 vonás ft 51 krajcár értékű gabonajárandóság volt engedve. 1783- ban bírónak választották nemes Kovács Pált, helyettese lett Barzo János. Ez a főbíró igen nagy éleselméjűséggel viselte a hivatalt, főleg olyan dolgokban, amelyek a nemesség számára hasznosak voltak. Ez évben az ittlakóknak — már tudniillik a vallásukat illetőleg az ágostai hitvallásúaknak, — akiknek eddig csak iskolamester címen volt szabad lelkipásztort tartaniok, hogy ettől kezdve a 3260. számú királyi rendelet egyházi elöljárójukul a lelkész tartását megengedteti7) Ez évben a Rácfejértó felé vezető úton, a legelőn két kőhíd épült, és ebben az évben szeptember 11-én a római katolikusok temploma alapkövét tisztelendő Budaházy András nagykállói plébános és főesperese letette. De az építés folytatása patrónus hiján már a következő évben megszűnt és abbamaradt.(18) Aztán a mészárszék is ekkor épült a városháza szomszédságában. 1784- ben a főbíróságot az előrelátó Pápay György viselte, helyettese Piffko György volt, aki a város közönsége érdekében fáradhatatlanul tevékenykedett, semmiféle nehézségtől nem riadt vissza és gyakran vakmerőségig menő bátorságot mutatott. Ámbár e helység ágostai egyházának sorsa és viszontagságai ennek az évkönyvnek legnagyobb részét kitennék, ha az lenne szándékom, azt a dolgot mégis csak érintendőnek ítélem, miként tudtak a lakosok fogadalmuknak eleget tenni. Minthogy őfelségét folyamodásaikkal szüntelen búsították, hogy a kegyes királyi engedélyt az imaház építésére elnyerjék, ennek kihirdetésére, tekintetes Csepei Zoltán Pál úrnak, tekintetes tolcsvai Bónis László és Komjáthy