Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

1761- ben Filyo György főbírósága alatt a népszószóló Csernik János volt. Ebben az évben, őkegyelmessége gróf Károlyi Ferenc, az igen jóságos földesúr halála után az itteni nép összegyülekezett, és el akart innen költözni. Vagy azért, mert a betelepüléskori tett ígéretekről megfeledkezett földesúri tisztek a telepítési feltételek sok pontját megváltoztatták a lakosok kárára, vagy azért, mert nem élhettek a vallásuk szabad gyakorlásával. Ehhez hozzájárult az, hogy a boldogult gróf megígérte, hogy nem követelnek tőlük királyi dézsmát, most pedig nem annyira az uradalom, hanem a megye az egri püspök részére a tizedet behajtotta rajtuk. Az uradalom továbbá ezerig menő számú régi lakos visszafogadását követelte, amelynek terhét magukra vállalták, ettől nem állt el. Az erdők használatában is akadályozták őket és kezdettől fogva, a földesúri tisztek és a megye részére teljesítendő, igen terhes előfogat adására szorították őket, emiatt Szlavóniába való kivándorlásra készültek. De mikor köztudottá vált, hogy a kivándorlás indítói, akik másokat előjegyeztek, saját nevüket nem írták alá, az ügyben való sok tanakodás után, — mindnyájan elállottak a kivándorlástól és megmaradtak az itteni településnél.(12) 1762- ben egyhangúlag Bonny Jánost választották főbírónak, törvénybírónak pedig Nagy Gergelyt. 1763. évben főbíró lett Kovács András, de ő két hét múlva meghalt. Az utóda Szekeres Pál lett. 1764- ben Tomasovszky András lett főbírónak választva. 1765- ben Liskán András volt a főbíró. Az ő idejében határozták el, hogy az evang. hitvallású köztanítót nem a városi, hanem az egyházi pénztárból fogják fizetni. Határozatot hoztak, hogy a mi lelkészünknek 8 szekér szénát, a ruthének pópájának pedig évente 6 szekérrel fognak adni, azok papjait illető más szolgáltatásra való minden következés nélkül.(13) 1766- ban, az előző évi főbírót Liskán Andrást ismét megválasztották és hivatalában megerősítették. Ezért számára 40 rft. tiszteletdíjat állapítottak meg, de azt minden további következés nélkül kapja. Az albíró vagyis a népszószóló Valyo Mihály lett. 1767. évben egyenlő szavazattal főbírónak választott Szimcsik Mátyás, akinek helyettese, azaz vicebírája Drága, másként Varga Mihály lett. Ámbár a város közönsége királyteleki pusztát kegyelmes gróf Desewffy Sámueltől árendába vette, ebben az évben felépült az új kocsma, készült egy kút és a helységben a kommunitás lovai számára egy új istálló. 1768-ban az előző évi főbírót, Szimcsik Mátyást meghagyták hivatalában, népszószólója Pazar György lett. Ez az év az új telepesek gyű-