Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

léseivel telt el, mert a telepítési szerződésben adott biztosíték ellenére követelték az egyes családok után egy arany megfizetését és a robotot. Ezért majd Desewffy Sámuel grófhoz Fintára és Kassára, majd Nagykárolyba kérelmezőket küldözgettek. Ez év december 20-án a három kocsmát négy évre 4200 rft-ért a város közössége bérbe vette; a két boltot 220 ft-ért, kilencedet három évre 2200 ft-ért, a tizednek a gróf Károlyicsaládot illető felét, (mivel a másik felét az egri püspök szedte) őkegyelmességétől 300 ft-ért bérelték ki. 1770- ben főbírónak választott előrelátó Valyo Mihály, népszószólója Stubyk Mátyás volt. A jegyzőséget nemes Dióssy György viselte, amit a jegyzőkönyvek írásmódjából is meg lehet állapítani. Ennek a bírósága már az előző év november 1-én kezdődött. Amint érintettük, a gyakori küldöttségjárásban, éppen úgy, mint Nagykárolyban az árenda körüli egyezkedésben, Regulyi Sándor úr vezetésével az elöljárók mellett sokat fáradozott. Ö már ezidőben nem vitte a jegyzőséget, de a közönség a szolgálatait sokszor igénybe vette. 1771- ben Ferkely János viselte a főbíróságot, helyettese Asztalos Tamás volt. 1772- ben Koska János volt a főbíró, helyettese Kelement Márton. 1773- ban Liskán János volt a főbíró, törvénybíró Fillo György. Ebben az évben kezdték építeni a nagyvendéglőt. A jegyző Teinell János. 1774- ben a jegyző Pál Márton volt, a helyettese, vagyis a törvénybíró Kovács László. Ez évben az egyházi földeket Szabó Márton királyi ügyvéd úr egy tagban adta ki és megerősítette, úgy, hogy a kótaji határ felőli oldalon, azzal szomszédosán az első darab a helvét hitvallású egyházé, a második a görög szertartásúaké, a harmadik az ágostaiaké lett (akkor még a róm. kat. egyház nem állott). 1774—75-ben, 1774. november 1-én bíróvá választott Tresznyanszky Márton, helyettese Szimcsik Máté. Ebben az évben engedődött meg ismét a szőlőtermesztés.(14) 1776-ban bíró volt Garay György, helyettese Kazár János, a jegyző Dióssy György úr. Ebben az évben a volt jegyző, Regulyi Sándor úr, a város közönségétől az általa lakott házat megvette 45 váltó forinton. (Az ilyen forintot 17 garasával számították, jóllehet a házban bolt volt, és az évente 22 ft-ot jövedelmezett. Ugyanezen évben nagyságos gróf Desewffy Sámuel, a másik földesurunk szeptember 15-én Fintán az életet a halállal cserélte fel.(15) 1776—-1777^ben bíró Liskán János, helyettese Szmolár György, akiknek bírósága alatt a Marko-féle tanyaföldeket újra mérték, mivel gyanították, hogy az több kötélből áll, mint amennyi járt volna, de Molnár Tamás kötelével is csak 19 kötélnyinek találták. Ezért, hogy a gyanusít-