Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

azidőbeli jegyző, nemes Regulyi Sándor fáradozása és lelkesítése nyomán kaptak erőre, annyira, hogy nagy nehezen elállottak szándékuktól. A zűrzavart azzal idézték magukra, hogy a szarvasiak, különösen pedig Marko György, Wandlik Márton prédikátor urat magukkal hozva, az mindenféle templomi szolgálatot ellátott, emiatt a legmagasabb helyen bevádoltattak, így akadályozták meg a vallás gyakorlását. Amíg a javulás reménye fel nem csillant, a lelkész őkegyelmessége oltalma alatt titkos helyen tartózkodott. Megmaradt őkegyelmessége levele is, amelyben a szentírásból vett idézetekkel vigasztalja az itt letelepülni szándékozókat és türelemre inti őket. A betelepítés előtt a haza alkotmánya is sok nehézséget támasztott, mert korábban a jobbágyok szabad költözése meg volt engedve. Több megyében a földesurak észrevették, hogy alattvalóik valamiféle okból titokban elszökdöstek és titokban Nyíregyházára költöztek és gyakorta zaklatták a helytartótanácsot, hogy a Szabolcs vármegye által elcsábított embereiket adassa vissza, jóllehet ebben a helytartótanács hivatali hatalmánál fogva igyekezett ebben eljárni, de az itteni nemes vármegye a benépesítésnek igen hasznos gyümölcseit előre látva, e vonatkozásban semmit sem tett, sőt inkább minden kezdeményezést elősegíteni igyekezett. A nemes vármegye a reménységben nem is csalódott, amint ki is tűnik ezen évek összeírásaiból, hogy ez a mezőváros a tehervállalásával mennyivel járult más falvak megkönnyebbítéséhez. Mikor a pátenslevelek kibocsátása után az 1753-ról 1754-re forduló évben megérkeztek, a többi szarvasi lakos megjöveteléig Szent György napig bírónak tették meg Marko Györgyöt. Alatta már állott a nádból gyorsan felépített imaház, a mostani paróchia szomszédságában, a nyugati oldalon. Ugyanezen 1754. évben Fülöp és Jakab napjain (július 25.) a szarvasiaknak Békés megyéből való megérkezése után egyhangú szavazással bírónak választották Zajácz Jánost, az ő idejében vevődött a nagyobbik harang, Zólyomban 312 pft-on.(9) Mivel pedig az imaház csupán a lakosok vakmerőségéből épült, e cselekedetük miatt bevádoltatva, e házat a vármegye felülvizsgálata után a földdel egyenlővé tették, úgy, hogy ma már nyoma sem látszik. Ami pedig az igazgatás felépítését illeti, kezdettől fogva úgy határozták meg, hogy elébb megválasztják a bírót, azután a törvénybírót, utánuk a tíz esküdtet, egy lovas hadnagyot, két, hasonlóképpen lovas tizedest, négy albírót, magyarul kisbírót. És mivel a kommunitás a kegyelmes földesurasággal kötött egyezség szerint mindenféle királyi haszonvételt a kezéhez kapott, ezért más tisztségviselőket is állítottak, mint a ser-, mészárszék-, bor-, és malom bírák. Mert a már korábban is meglevő malmot, mindjárt kezdetben megvették őkegyelmességétől, gróf Ká-