Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

felében jelentkezik először. Ezek az „Oroszok" a jegyzékek szerint csak kereszténypénzt fizetnek, tehát valószínű, hogy kevés földdel rendelkeznek, minden bizonnyal, részint pásztorkodással foglalkoznak, részint dézsmamentességet élveznek. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a magyar neveknek is 3/4—4/5 része a XVII. század folyamán kicserélődik, ami a viharos idők borzasztó pusztításait, a sűrűn előforduló járványokat és a lakosság nagy fluktuálását jelzi, s egyúttal érthetővé teszi azt is, hogy miért húzódhattak le a hegyekből az „oroszok." Kik is ezek az „oroszok"? „Orosz"-nak a kárpátukrajnai „ruszinokat" (ruténeket) nevezték a kortársak. A ruszinok jelentős részét pedig a földművelésre áttérő, elszlávosodott „vlach" (oláh = román) pásztorelemek alkották.(54) „Míg Erdélyben ... a görögkeleti románoknak egyházi dézsmamentessége is megszűnt, a királyi területen élő ruszinok ettől az újabb tehertől megmenekültek, mert a földesurak — maguknak akarva biztosítani ruszin jobbágyaik kizsákmányolását — állhatatosan ellenszegültek a ruszinok dézsmára kötelezéseinek, hiába kísérelte ezt meg ismételten a dézsmát állami célra bérbe vevő királyi pénzügyigazgatás."(55) A ruszinok tehát dézsmát vagy nem, vagy alig szolgáltattak. Ezért a napkori lakosság jelentősebb részét is alkothatták és alkották is a XVII—XVIII. század fordulóján, mint amennyi a jegyzékekre felkerült. Vallásuk a görögkeleti, szertartásuk óegyházi szláv nyelven folyt (ez is sugallta az „orosz" elnevezést') Éppen a XVII. század második felében csatlakozik a munkácsi görögkeleti egyházmegye a római katolikusokhoz, elismeri a pápa főhatóságát, egyebekben megtartva azonban vallásuk tartalmát, formáját. A munkácsi püspökség fő erőssége Munkácson kívül a nagykállói esperesség volt. A napkori „görög" egyház pedig a nagykálióinak volt fiókegyháza. A napkori görögkeletiek, majd a görög katolikusok sorsa érzékenyen tükrözhette tehát a munkácsi püspökség helyzetét. Napkor XVII. századi és XVIII. század eleji gazdasági jelentősége, valamint a nagykállói anyaegyházhoz tartozása magyarázhatja azt a meglepő és jelentős eseményt, hogy a munkácsi görög katolikus egyházmegye papjai 1715-ben Napkoron gyűlnek össze a görög katolikus egyház vitás kérdéseinek eldöntésére.(56) önállóvá egyébként csak száz évvel később, 1814-ben válik a napkori görög katolikus fiókegyház(57) Jelenlegi templomuk pedig csak 1866-ra épül fel.(58) (Másik nézet szerint 1800 körül.)(59) Mohács után, a XVI. század második felében a reformáció kálvinista irányzata ugyan Napkort is magával ragadta, hiszen közel volt Debrecen, Sárospatak, Űjhely, Beregszász, az újított vallás korai befogadói. „Sza-