Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Schemberger Ferenc: Pótlás Bél Mátyás Szabolcs vármegye leírása történeti művéhez

Vásonkői gróf Zichy II. Péter, apja Zichy István főispán, a győri me­zei várőrség generálisa, a csatolt végek helyettes főparancsnoka, királyi kamarás és tanácsos, koronaőr lemondása után kapta meg a főispánságot, az uralkodó Bécsben 1695. november 22-én kelt és a megyéhez intézett parancsával. Ezt Kisvárdán 1696. február 27-én Fenessy György egri püs­pök, királyi tanácsos elnöklete alatt tartott beiktató közgyűlésen hirdették ki, régi, kezdettől fogva dicséretesen megtartott módon és az ünneplés alább felsorolt rendje szerint. Elsőbben is az említett tisztelendő úr, mielőtt az őfelsége által reábí­zott feladatnak, a főispáni tisztségbe való beiktatás hitelesítésének eleget tett volna, a megye közönségéhez intézett előljáró beszédben elmondott könyörgés után őfelségének a megyéhez intézett levelét, az alattvalói en­gedelmesség ajánlása mellett, és gróf Zichy Péter úrhoz, mint a megye fő­ispánjához szóló adomány levelet bejelentette. Az illendő viszontüdvözlé­sek után átadta őfelsége mindkét levelét a megye rendéinek kihirdetés végett. Másodszor. Mivel nagyságos Vásonkői gróf Zichy István királyi taná­csos és megyénk eddigi főispánja, fia, gróf Zichy Péter iránt érzett atyai lelkéből fakadó jóindulatát akarván kimutatni, mélységes és érett megfon­tolás után a megyénk főispáni tisztét, amelyet alattvalói kötelessége sze­rint mindenki előtt nyilvánvaló tapasztalattal látott el, átengedte hivatala letétele és arról való lemondás által a királyi adománylevél szerint na­gyon kedvelt fiának, azért, hogy az továbbra is viselje és lássa el. Az em­lített püspök az ország törvényeiben lefektetett eskü letétel után azt sze­rencsekívánó üdvözletek közt, beiktatta és megerősítette. Adjon neki a mindenható kegyelmes Isten erőt, hogy hivatala ellátásában a köz javára és a megye üdvére törekedve Isten, a haza és utódai javára épüljön és gyarapodjék. Miután az említett beiktatás befejeződött, a közgyűlés a megye sür­gős ügyeit tárgyalta meg. Az említett gr. Zichy Péter királyi kamarás Kisvárdán 1702. január 23-án tartott közgyűlésen jelen volt, és elnökölt. Az ő főispánsága idejében 1704. február 11-én tartották a kisvárdai vár­ban azt a tisztújító kisgyülést, amelyen az új idők követelménye szerint felolvasták felső-vadászi Rákóczi Ferenc levelét, amelyben a fejedelem a tisztújító közgyűlés elnökéül báró Perényi Imrét nevezte ki. Az kijelen­tette, hogy feladata a megye tisztségviselői újraválasztásánál követett el­járás és rend végrehajtásának ellenőrzése. A megye alkalmazta magát az idők változásához, mindenek előtt abban, hogy Octavius Nigrellihez, a fel­ső-magyarországi főparancsnokhoz intézett kérés ügyében írott négy le­velét, valamint Nigrelli által Kassán 1703. július 22-én, 24-én, 25-én és augusztus 4-én kelt válaszleveleit, továbbá a Várdán 1703. július 7-én tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom