Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Orosz István: Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperéhez

Szent Mihályon lakozó Czikula nevü öreg embertul kiis egykor ki vetüdvén azon Kovácsok Szállása nevü Szállásra hallotta a Fatens eő Kegyelme elő húzódván az Közföld mondani; hogy az az Közföld annak előtte ollyas föld volt, hogy arra sem az Nyíregyháziaknak az Dorogiak hire nélkül sem az Dorogiaknak az Nyíregyháziak hire nélkül nem volt szabad menni, hanem egy másnak hirt attanak és ugy együt kaszálták. Ad 5-um Mint egy 15 avagy is 16 esztendeje lehet, amint reá emlékezhetik a Fatens eő Kegyelme, hogy az köz földet Kozma nevü Görög ki arendálván az Dorogiaktul és először Nanasiakkal szántotta fel Dézma alá, azultátul fogva már szántogattyák de azelőtt tudja, hogy Gyöpbül állót. Quartus Testis Gregorius Béres in Oppido Hajdonicali Beszermény degens, ibidemque Armentarium ágens Annorum circiter 42 juratus fassus est. Ad l-um(36) A Fatens Debreczenben lakó Kovács Uraméknak akkori üdőben az midőn az Nyíregyházi földet arendában birták, sörrésse(37) volt, azoltátul fogva tanulta meg és tudja hogy az Köz föld nevezetű Terrénum az legyen az melly az Nyíregyházi földön lévő Kovácsok Szállása nevezetű földnek szomszédgyában mellesleg délfelől a Csősz árkán mindenüt kivül Dorog felül esik, melly Kovácsok szállása azért hivatik Kovácsok szállásának, hogy emiétet arendátorok Szállása másodszor azon helyen volt, és ugy hallotta, hogy azon darab rész is, melly ugyan a Csősz árkán kivül Dorog felül esik, és Kovácsok Uramék birtokában volt, az hol először szállások is volt, az is Köz földből szaksztatott ki; az Deutrális köz földnek az eő Határát penig a Bene Halomtul kezdvén mindenüt az Csősz árka mentében az Tokai Utig, a mellyen Dorogrul járnak Tokajban lenni hallotta egy felül ugy mint éjszakrul; más felől peniglen hogy azon köz földnek Határa még az Dorogi Csárdán belől Dorog felé mint egy két Düllő földnyire volna ugy hallotta, a mint hogy a Fatens tudót magais egy Határt a nevezet Csap széken vagyis Csárdán belől Dorog felé, és ugy hallotta, hogy az lett volna az köz földnek Határa de onnan Nap kelet felé melly oldalon szolgálhatot az Határ nem tudja nem is hallotta, hogy penig az Dorogi Csárda is a köz földön légyen, azt Luka Ferencz és Kereky Ferencz Nyíregyházi emberektül hallotta. Ad 2-um et 3-um Debreczenben lakó Kovács Uraméknak mind két szállásokat holvoltak tudja az Tanú, mivel mind kettéjén lakot, és ugy hallotta, hogy azon szállást a mellyet most Kovácsok Szállásának hivnak, holott második szállásokat tartottak emiétet Kovács Uramék annak előtte Bodzás Telekinek hivtanak, az hol penig az első szállás volt az Csősz árkán kévül Dorog felül, az mellyetis Köz földbül valónak lenni hallotta Fatens, vallya hogy a sőrét a meddig jártatta most már azon Határ meg nincs, hanem azt fel szántották az Dorogiak, az melly határ penig mostanában az Dorogiak által tartatik, és a meddig a Nyíregyháziaknak élni engedik, mellyis a Tokai Ut