Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Orosz István: Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperéhez

félen esik Uj Határ, mellyet is a midőn az Dorogiak hánytanak jól emlékezik a Tanu. Ad 4-um Azt is hogy a Közföld, mellyet most az Dorogiak birnak Luka Ferencz és Kereky Ferencz Uraméktul ugy hallotta, hogy az ennek előtte olyas föld volt, hogy az Dorogiak a Nyíregyháziak hirek nélkül nem kaszálhatták, hanem először hirtt attanak a midőn rea ki akartaik menni, és kaszálni kivánták, ugy mentenek ki, és együt ugy kaszálták, mivel egyéb képpen nem kaszálták. Ad 5-um Nem tartott rea számot hány esztendeje lehet, hogy azon Köz földet ekével kezdettek szántogatni; gondolya mindazáltal mint egy 15. vagy 16 esztendeje lehet, hogy penig az előtt gyöpbül álot, jól tudja, mivel mellette sokat járt, és midőn elsőben Kozma nevü Görög rea szállót, azt is tudja, akkor penig Csepbe(38) (sic!) volt eő atta osztán először is az Nánásiaknak Dézma alá szántani. Quintus Testis Egregius Nicolaus Iszáji nunc in Oppido Nagy Károly jam a sex annis ab ante vero in Oppido Hajdonicali Dorog infra 46 Annos commorans Annorum Aetatis circiter 60 juratus fassus est. Ad l-um(39) Fatens Ur tudja bizonyossan hol és mellyik légyen az Deutrális Köz föld s ugy vallya hogy Dorogon laktábanis egész Dorogi Lakosokkal azt tartották Köz földnek lenni, melly először is kezdődik a Bene Halmánál, azon Bene Halomiul fogva az Csősz árka mentében Szent Mihály felé megyén az Tokai Utig, onnan azon az Uton Dorog felé fordulván mindenüt az Ut felén gondolván Határit az Dorogi Csárdán is belől Dorog felül mint egy két Düllő földnyire szolgály(!); az hol is azon ut félén tudgya hogy volt egy nagy Határ az nagy lapossi földek szélin innen ezen Nagy Határtul Napkelet felé nézvén egyenessen a Simái határnak Dorog felöl való szegletire az hovais a Szegegyházi határis szolgál, ezen emiétet Nagy határtul azon Simái Határ szegletig egynihány határokkal azon köz föld kiisvolt határozva jól tudja, mivel azon Határokat sokszor és sokizben látta és. hogy addig tartották Dorog várossá földét lenni a Dorogiak vallya, ezen Simái hegyektul fogva penig éjszak fele menvén mindenütt a Simái föld határán a Bene Halomra ezen vadnak eléb eléb és ugyan ezek nap kelet felől való oldalának határi a Deutárlis köz földnek is, és igy ezen circumscribált Circulusban(40) vallya és tudja lenni a Fatens a közföldet. Dorogon laktában is a Dorogiak is azt tartották és hogy az Dorogi Csárda is ezen Circulusban benne légyen, ugy allya és tudja, hogy azon köz földen légyen, az melly határt penig az elsőb Tanuk a rezes Halmán emlegetnek, az ottan nem Határ volt, hanem tsaik arra való hányás, hogy azzal jegyeztetett ki Marha járás föld. Ad 2-um Debreczenben lakó Kovács Uraimék a melly földet birtanak a Csősz arkan kivül Dorog felöl hogy az a köz földbül szakétatot volna ki Nyíregyháziaknak régenten az Dorogiak által ugy hallotta a Fatens is, de gondja rea nem volt, nem visgalta Határit hol lé-