Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Orosz István: Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperéhez

tens Uram, mivel látta is, hogy az Nyíregyháziakat az Dorogiak belyeb nyomták azon köz földrül, az mellyet Bozokiné idejében mondottak hasitani Nyíregyházához, és a mellynek a fatens mint Arendator birodalmában volt, azon uj határon alul Dorog felöl pedig, az melly határ volt, ugy vette észre fatens Uram el rontottak, és most már azon határt, mellyben Doczer Tiszt nem egyezet tartyak az Dorogiak. Ad 4-um Fatens Ur eő Kegyelme Nyíregyházi régi Lakosoktul nevezetessen Luka Ferencztul leg előszer is midőn az nevezet Arendált földet ki arendalták ugy hallotta, hogy az Közföld a Nyíregyháziak és Dorogiak között annak előtte közös volt, ugy hogy egyik helységbelieknek az másikának hire nélkül nem volt szabad kaszálni, mint hogy egyébként nem használták, előszer hirt attak egy másnak, ugy mentenek reá ki, és együt ugy kaszálták. Ad 5-um Circiter 15 vagyis 16 esztendeje lehet, hogy az Deutrális Közföldet Kozma nevü Görög Dorogiaktul ki arendálta és előszer a Nánásiakkal eő törette föl az ultátul fogva tudja, hogy imái; szántogattyák azelőt penig Gyöpben álott. Tertius Testis Egregius Petrus Kovács in Oppido Hajdonicali Nánás degens Annorum circiter 43 juratus fatetur ad l-um(35) A Fatens eő Kegyelme köz földnek azon darab földet hallotta és tudja lenni, az melly a mint a Nyíregyházi földnek a szélén a Csősz Árka el mégyen azon Csősz árkán kivül Dorog felül lévő föld ezen Köz földnek penig egyik véginek kezdetit mindég hallotta lenni a Bene halmatul fogva a Csősz árka mentében a Tokai Utig, melly is Dorogrul megyén Tokaiba, melly Bene halmon vagyon is egy határ, más oldalrul penig tud a fatens rezes nevü halmon is egy határt, onnan ismét Dél és Nap szálat közöt el nézvén ismét más határt közel az Tokai Úthoz, de ezeket nem tudja, hogy mire és hová való Határok légyenek. De ezen meg nevezet Határok közöt valya lenni a Deutrális köz földet, az Dorogi Csárda is ezek közöt foglaltatik be. Ad 2- um A Tanú eő Kegyelme jól emlékezik arra is és tudja Báttya Urai Szállása először is az Köz földben lévő bizonyos Plágán volt, és hogy ottan továb nem kívánván maradni, hogy szoroska volt, az Nyíregyházi földre által jöttek, és az Nyíregyházi földen épütettenek szállást, melly hely ma is Kovácsok szállásának hivatik és azzal együt mind addig birták ezen köz földen lévő Plágát, még néhai Méltóságos Groff Károlyi Ferencz eő Excellentiája el nem vette, hogy penig ezen második Szállás Helyet némelyek Bodzas Telekinek némelyek penig Kos Telekének hivták ugy hallotta. Ad 3- um Báttya Uraitul hallotta a Fatens eő Kegyelme hogy circa Annorum 43 vagy is 44-um az köz földen, mellyet az Fatens Báttyai birtanak az Tokai Ut felén csináltanak volna az Dorogiak egy Uj Határt, azt penig tudja, hogy ugyan ott az régi Határbul kettőt el szántottak az Dorogiak és egyszer smind egy darab földet ottan elis foglalták Nyiregyháziaktul. Ad 4-um