Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Orosz István: Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperéhez

Battya Urával együt, az Deutrális köz föld Plágábul, és a Nyíregyházi ha­tárbul és akkoron Palocsainé eő Nagysága ujionnan visgáltatni kívánván az határokat, Tisztyei által azon Tisztek a Dorogiakat is ki hivatván, amin is felesem ki jötének, és az mely határokat már ez előtt, úgy mint az Arendának kezdésekor mutattanak Fatens Uraméknak az Nyíregyházi Tisztek az Dorogiak is ugyan azokat mutatták és helybe hagyták Palo­csainé eő Nagysága Birodalmának kezdetében, mellyeknek keteit ugy tapasztalta fatens Ur, hogy már most a Dorogiak elvesztették, ugyan ak­kor több határokat is kívántának Palocsainé eő Nagysága Tisztyei az Do­rogiaktul, hogy mutatnának, de azontúl nem mentenek és nem is mutat­tanak azzal felelvén nevezetessen az Nótáriussá Dorogi Uraméknak Pap Gábor nevü ezen határokkal ugy mint egyeztek meg Bozokiné idejében az Dorogiakkal az Nyíregyháziak, akkor enyit szakítottak az Nyíregyházához a köz földbül azzal érjek meg, most is azon földet penig, melly mostanában az Dorogiak birodalmában vagyon öszve vetvén azzal, mellyet az Deutrá­lis köz földbül Nyíregyházához birnak sokkal többet tészen az Dorogiak birodalmában lévő köz föld. A Fatens eő Kegyelme Báttya Urával ed­gyütt előszer is azon köz földen lévő Plágácskára szállottak, mint Arendá­torok Istalót és Kutat csináltatván ottan, hollott is circiter 10 Esztendőket töltetének, megunván egyszer azon helyet, mivel szoroska volt, és a szom­szédoktul ottan ottan károsétották Marhajokat hajtogatták, ugy osztán onat a Nyíregyházi földre által jővén a Csősz Árkán felől észak felől ottan csinálván magoknak szállást, melly helyet mais az ultatul fogva Kovácsok szálasának hívnak hogy penig annak előtte azt a helyet Bodzas Telekinek hivtanak volna, némellyektül ugy hallotta, melly két rendbéli földet, ugy mint a nevezet Deutrális közföldbül azon szakasz Plágát, és mindgyárt mellette belől a Csősz árkán az Nyíregyházi földbül egy Darabot egy vék­tében a mind felől mondás fatens Uram 30 Esztendeig birták arendában Báttya Urával együt. Ad 3-um tudgya azt bizonyossan fatens Ur, hogy az Dorogiak circa Annum 43-um vagy 44-um azon köz földen az Tokai Ut fé­len az Dorogi Csárdán felől északrul egy helyen azon földnek végében mellyet fatens Ur az közföldbül birt az hol annak előtte határ nem volt egy határt hántanak az Dorogiak, mellyet meg tudván Hokkompokné eő Nagysága Doczer nevü Tisztye visgállására elmenet azon határnak Kapá­val a fél oldalát egészlen a föld színére le húzta, és meg ismérszet, hogy ujontában(34) tsinált határ a fő is meg ismérszet még az hányás alat, azzal akkor meg parancsolta fatens Uramnak nevezet Doczer Tiszt, hogy azon Uj határai ne gondolyanak, hanem mind annak előtte a meddig élték az ki arendált földet azután is addig élyjék a mint is azon új határon kévül mind annak előtte az hol Bozokiné idejében való határt mutattak, szinte addég szabadossan és bekeséggel usualtak, most mar ugy tapasztalya fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom