Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

szetben Keresz- Gabona- jyj-^ ^ A helység neve adózók ténypénzt féle ke- tárban Állat Termé- fizetők resztben 4, Tura 11 2 59 1 5. Pazony 34 6 82 7 6. Oros 13 322 9 220 7. Rad — n — — — 8. Kemecse 17 29 65 16 194 9. Mihálydi 9 20 168 3 30 10. Balkány 14 8 281 5 14 11. Halász 20 17 270 17 12. Ibrány 6 20 23 — 13. Napkor 29 11 882 49 14. Űjfehértó 3 65 15. Sényő 12 7 66 4 Mint a statisztika mutatja 1698-ban Napkor dézsmaköteles lakossága messze megelőzi a járás mind a 14 helységét a gabonafélék termelésében és a méhészetben. Néhány helység (Kállósemjén, Oros, Kemecse) állattenyésztésével ellensúlyozza valamelyest. Magyarázata több is lehet: kiemelkedően jó a termés, a dézsmaköteles lakosság száma is nagyobb, stb. Hogyan alakult Napkor népessége az évszázadok során A XIV. században Napkor népessége kb. 10—20 család lehetett. A XVI. században 30—40—50, sőt 60 család.(45) Vagyis öttagú családdal számolva a lélekszáma: 150—300. Ez a lélekszám igen magas a megye falvainak többségéhez viszonyítva. A XVII. századi dézsmajegyzékek is 30— 40—50 családot jeleznek dézsmafizetőként.(46) A dézsmafizetőkön kívüli családokat (iparosokat, nemeseket, kereszténypénzt sem fizető zselléreket, dézsmát nem fizető pásztorokat stb.) beszámítva legalább 40—60 családdal, azaz 200—300-as lélekszámmal is számolhatunk. A XVII. század végén a dézsmafizetők száma csökken és a csökkenés a XVIII. század elején is folytatódik. Ez a csökkenés azonban — a történeti statisztikai irodalom állítása szerint(47) — egyáltalán nem jelenti a lélekszám ilyen mérvű visszaesését. Helyette a termelés visszaesésével, a dézsmajegyzék készítésében bekövetkezett változással, stb. kell számolni. A kuruc háborúk, a török kiűzésére indított végső harcok, a Rákóczi-szabadságharc természe-