Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

tesen hozzájárult a lakosság csökkenéséhez, de biztosan nem olyan mértékben, ahogyan a XVIII. század eleji megyei és országos összeírások jelzik. Vessünk egy pillantást a XVIII. századi statisztikára is! A rendelkezésre álló források alapján kimutatható családfők száma 1704 és 1785 között :(48) 1704; 1714; 1715; 1720; 1728; 1741; 1758; 1773; 1784/85 29 15 18 13 14 15 46 48 175 A század első felében egyre csökken a lakosság létszáma a XVII. századhoz viszonyítva is (29, 15, 18, 13, 14 családfő). Az 1716-os dézsmajegyzék 23 családja megkérdőjelezi a csökkenés ilyen mértékét, de a csökkenés nyilvánvaló. Érthető tehát, hogy a 60 áldozatot vagyis kb. 15 családot (a lakosság túlnyomó részét!) követelő 1739/40. évi pestisjárvány(49) után 1741-ben a családok száma — a Kállayakon kívül — csak hét(50) (Varga, Kis, Kondor, Károlyi, Mogyorós, Szeretsen, Domokos). E családok többsége a Kállay-család szolgálatában állt vagy a pestis után vándorolt be, vagy kereskedőből) A pestisjárvány után — mivel a település teljesen elnéptelenedett, — a Kállay-család nagyarányú betelepítéseket folytatott, minek eredményeképpen a település lélekszáma gyorsan gyarapodott, pár évtized alatt megsokszorozódott. A II. József korabeli 1784/85-ös első országos népszámlálás szerint már 178 család, azaz 858 a lakosság létszáma.(52) Az 1779. évi canonica visitatio(53) is 465 róm. kat., 20 ref. vallású személyről beszél. A görög kathólikusok száma 3—400 lehet, bár erre csak utalást találunk. (Ezek a róm. kath.-ok azonban már nagyrészt a betelepített svábok és nem magyarok, a rutének és oláhok (románok) sem a pestis előtti elmagyarosodott rutének és oláhok leszármazottai, hanem újonnan betelepítettek és bevándoroltak.) Milyen volt Napkor népességének nemzetiségi és vallási összetétele a pestis előtt Ha ebből a szempontból nézzük meg a dézsma jegy zekéket, akkor megállapíthatjuk, hogy Napkor a XVII. század első felében még tiszta magyar falu. Az 1620-as és 1625-ös jegyzékekben csupa magyar vezetéknevek fordulnak elő. Esetleg az Oláh és Tóth név utal román és szlovák eredetre. A század végén 1698-ban már 1 Tót és 5 Orosz név szerepel. A bíró is Orosz. Vannak Tóth és Orosz nevek a kevesebb nevet adó 1716-os jegyzékben is. Láthatjuk tehát, hogy a szláv elem a XVII. század második