Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

fizetnek (Orosz, Nagy, Bársony, Batha, Thot). Tizenhétnek a termését is dézsmálják és kaszapénzt is fizetnek (Domokos, Cser ke, Pok, Faszikas, Csifra, Szabados, Juhaz, Sőke, Lőrincz, Timko F., Timko A., Kis M., Kis J., Feir, Szánta, Bodnár, Szőke).(43) Csupán az ismertetett jegyzékek összevetéséből is láthatjuk, hogy milyen erősen ingadozik a falu évenkénti termése. 1620-ban talán azért volt olyan kevés dézsmaköteles, mert háborús év volt, 1716-ban bizonyára azért, mert a Rákóczi-féle szabadságharcban megcsappant a falu lakossága. Az 1698-as termés is lényegesen kevesebb, mint az 1625-ös, holott a csaknem egy egész évszázad alatt a termelés fejlődését lehetett volna várni. Ennek a néhány jegyzéknek az adatai is érzékeltetik tehát, hogy még a XVII. században, a XVIII. század elején is milyen iszonyatosan keveset termel a mezőgazdaság. Kevés a művelés alá vont terület, a több nyomásos rendszerrel annak is csak egy részét művelik, a megművelt részen is alacsony a munka termelékenysége stb. A kb. 1500 kereszt termés keresztenként 20 kg-mal számolva kereken 30 000 kg = 300 q mindössze. Ha a néhány földesúr majorsági földjének és kisnemes földjének termését is hozzászámoljuk, akkor sem lehet 4—500 q-nál többet számolni, de ezzel is csak a legjobb években. Mint látjuk, ennek fele, sőt negyede is lehetséges. A falut az állattenyésztés kevésbé jellemzi. Bárány, kecske-dézsma olykor előfordul, disznó azonban nem. Nem meglepő, hogy a ma igen elterjedt kukorica, burgonya és a dohány nem szerepel, hiszen ezek a XIX., XX. században annyira fontos növények csak a XVIII. században terjednek el és válnak a falu jellegzetes kultúrnövényeivé a gabonafélék, a répa és szőlő mellett. Nem meglepő a bordézsma hiánya, hiszen régóta csak a Várdi-szőlőhegyen termesztenek szőlőt, ez pedig bizonyára dézsmamentes majorsági terület volt. Vessük össze a nagykállói járás 15 falujának 1698-as dézsmajegyzékét:(44) A helység neve Termé- Keresz- Gabonaszetben ténypénzt féle keadózók fizetők resztben Méh kaptárban Állat 1. Nyíregyháza 2. Kalló Semj én 3. Magy 20 11 4 120 318 8 3 29 89 139