Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

ték tőle, hogy „nem lesz baj ebből", félvállról vetette oda: „Mi baj lehetne? Hát kit büntetnek meg most valamiért?"(49) Tiszalökön a TB a mezőgazdasági gépek egy részét eladta vagy javítás fejében bérbeadta; Dobon a bizottság elnöke sem a befolyt pénzzel, sem a terménnyel nem tudott elszámolni; Büdszentmihályon szén- és vetőmag panamákról tárgyaltak a Nemzeti Bizottságban, a tetteseket azonban nem találták meg. A földeken szükséges munkák erőteljes végzését gátolta az is, hogy a szegényparasztok jelentős részének alig, a volt uradalmi cselédeknek, napszámosoknak pedig általában nem volt sem igásállata, sem mezőgazdasági szerszáma. Hajnalos tanyán 72 cseléd között egynek volt lova, egyharmaduknak azonban még tehene sem volt. Szerencsére a hiányzó igaerőt többé-kevésbé pótolni lehetett az uradalmakban maradt traktorokkal. (Egyedül Büdszentmihályon tizenketten „rendelkeztek" traktorral, cséplőgéppel és más mezőgazdasági géppel!). A traktorok működtetéséhez azonban hiányzott az üzemanyag, többnek alkatrészhiánya is volt. Ügy tűnt, hogy ezeket a gondokat nem lehet megoldani. A szovjet katonai parancsnokság azonban üzemanyagot utalt ki, a diósgyőri vasgyár munkásai pedig nemcsak a haszonbérletbe kapott birtokon javították meg a gépeket, hanem másutt is végeztek javító munkát, esetleg több hiányos traktorból készítettek egy használhatót. Az orosz parancsnokság az üzemanyagon kívül Büdszentmihálynak 350, Tiszalöknek 130 szarvasmarhát is kiutalt. A gép, üzemanyag, igaerő gondok mellett nem volt kisebb a gond ..a vetőmag hiánya. A tiszadobi Nemzeti Bizottság elnöke azt jelentette a főispánnak, hogy az uradalom 204 cseléd családja még a szükséges kenyérgabonával sem rendelkezik, de közölte azt is, hogy az uradalom magtáraiban 5025 mázsa búza, 4 vagon rozs van az orosz hadsereg őrizete alatt, amelyet a németek már nem tudtak elszállítani, az orosz parancsnokság meg zár alá vett. A parancsnokság az első kérésre nemcsak vetőmagot utalt ki, hanem a közellátás céljaira is 9 vagon terményt. így a földeken májusban már zöldellt a vetés. A termelési bizottságok végül megoldották a munkák szervezését és irányítását. A gép, üzemanyag és vetőmag biztosítása után a fogattulajdonosokat is kötelezték arra, hogy hatósági áron elsősorban a nagycsaládosok, a hadbavonultak és hadifoglyok családjainak földjét szántsák fel. Erélyesen léptek fel a munkakerülőkkel, a tavaszi munkák során korcsmázókkal szemben is, és — ha más nem segített — internáltattak is. A termelési gondokkal nemcsak a szántás-vetéskor, az aratáskor is meg kellett küzdeni. A Kocsordos tanyaiak panaszából tudjuk, hogy a gabonaneműeket learatták, de a keresztek kinn pusztultak a földeken, mert ..„a cselédeknek az igavonó állatok teljesen hiányoztak" — a hiányzó igaverőt a TB biztosította. A keresztek behordása után meg a cséplés okozott