Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

gondot, mert a cséplőgép tulajdonosok válogattak a jobban fizető gazdákban, kivételt tettek a cséplés sorrendjében, ezért a tanyaiak féltek, hogy kenyér nélkül maradnak, meg a beszolgáltatást sem tudják teljesíteni. Tiszalökön csak egy cséplőgép volt, de békésen megegyeztek Tiszatardóssal, ahol meg traktor volt, és kölcsönzéssel mindkét helyen megoldották a cséplést is. Nagy gond volt a dohánytermelés biztosítása. Tiszalök határában 11 dohányos volt. A dohánybeváltó felügyelője azt szorgalmazta, hogy a gazdák is termeljenek dohányt. A büdszentmihályi FB ezt a bíztatást komolyan is vette, de azt is kérte, hogy a dohányosoknak biztosított épületek és földek legyenek biztosítva a gazdák számára is, mert „hihetetlennek tartja, hogy amikor országunk gazdasága teljes egészében demokratikus alapokra fektetődik, a dohánytermelést úgyszólván monopolisztikusan egy rétegnek — a dohányosoknak — kívánja biztosítani az állam. Amennyiben a jövőben a dohánytermelés engedélyezve lesz a régi és új birtokosok számára is, semmi akadálya nem lesz az ország dohányellátásának — sőt a termelés fellendülése következik be."(50) Így is történt a következő években. Népünk erőfeszítése és a demokratikus állam támogatása következtében a demokratikus földreform után parasztságunk nem járt úgy, mint az. 1920-as földreform után. Nem ment tönkre, hanem évről-évre erősödött. A nagy társadalmi összefogás és egyéni erőfeszítések nyomán az újgazdák már a magukét aratták, 1949 után pedig a volt nincstelenek a tiszadobi „milliomos" Táncsics Tsz gazdáiként szereztek országos hírnevet. Utószó — befejezés helyett Amikor egy régebbi tanulmányomban (Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében — a Nyíregyházi Jósa András: Múzeum Évkönyve VIII—IX. 115—142. o. — Múzeumi Ismeretterjesztő Központ. Budapest. 1967.) megírtam megyénk felszabadulása után bekövetkezett történelmi változásait, a megyei események tárgyalása során a tiszalöki járás községeiben történtek is — az általános képnek megfelelően, a megyetörténet részeként — megfelelő helyet kaptak. Az akkor rendelkezésemre álló források — a levéltári anyag még igen hiányos volt — már sejtetni engedték, hogy az általános megyei