Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

lehet hűtlen a földhöz, és annak megművelését most fokozott mértékben kell elvégeznie. Hazánk sorsa, politikai és gazdasági életünk egyaránt attól függ, termelünk-e az elkövetkező évben eleget. Ne várjon hát senki bíztatást vagy kényszert a termelőmunkára, hanem saját maga, családja és a nemzet érdekében szívvel, lélekkel, minden ereje megfeszítésével végezze a termelőmunkát."^) Ezt a felhívást megyénk népe is megértette és célkitűzését magáévá tette. 1945-ben, mihelyt a tél fagya felengedett, a tavasz első leheletére a falvakban, szétszórt tanyákon elkezdődött a munka. A termelőmunka szervezői és irányítói a nemzeti bizottságok által létrehozott termelési bizottságok lettek. Tiszadobon a termelési bizottság 3 gazdából, 3 munkavállalóból és 3—3 póttagból alakult meg. A büdszentmihályi Nemzeti Bizottság a termelési bizottság feladatait a következőkben határozta meg: „1. A Nemzeti Bizottság felhatalmazza a TB-ot minden volt gazdaság vezetésével, és elrendeli a tavaszi vetési munkák megkezdését a rendelkezésre álló cselédek igénybevételével és alkalmazásával. 2. A gazdasági vezető köteles a szükséges vetőmag megszerzésére és. állatállomány beállítására anyagi erejéhez képest, köteles a cselédek bérét is biztosítani. 3. A Nemzeti Bizottság felhatalmazza a gazdaságvezetőt a cselédek szükségleteinek felülvizsgálatára, s ha azok készlete a fejadagot meghaladja, ennek igénybe vételére. Ha a kommenció és a fejadag között a különbség feleslegként mutatkozik, az is igénybe veendő a törvényes ár megfizetése mellett. 4. Köteles a vezető a cselédnek földjárandóságát kimérni és még a család erejéhez mérten földterületben részesíteni. Ez minimális bérleti lehetőséget biztosítson. 5. A terményfelesleg olyan gazdaságnak adandó, amely nem tud kommenciót fizetni, ára azonban a községi pénztárba fizetendő. 6. Az igénybe vett búza vagy árpa mennyiség csak a szükséges kommenció fizetésére használható, eladásra nem jöhet számításba. A felesleg közellátásba veendő. 7. A gazdaságvezetők és a cselédség képviselője azonnal kezdjék meg az igénybevételt! 8. A TB hasson oda, hogy a kisbérlet i lehetőség biztosítva legyen a megművelésre nem vett területen."(48) Az ilyen utasítások felett már meghozatalának pillanatában (1945. március 24.) eljárt az idő, diktatórikus, cselédellenes intézkedései pedig nem is voltak végrehajthatók. Ráadásul a TB elnöke sem tartott ülést a bizottsággal, és mikor ezért megpróbálták felelősségre vonni, megkérdez—