Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

hüvelyes 2 kg vagy helyette főzelékféle 14 kg zsír vagy olaj 2 kg tojás 30 db Az illetményt a mérnök családtagjaiként még 50 százalékkal növelték. Ezt az illetményt — a juttatottaktól begyűjtve — kellett a mérnök rendelkezésére bocsátani. Ez a munkabér mai felfogásunk szerint nem volt sok, de a nincstelen juttatottaknak mégis komoly áldozatot jelentett, a mérnököknek pedig az akkori ínséges időkben a létfenntartásukat jelentette. Tiszalökön a Dessewffy-birtokhoz tartozó Hajnalos, Nagyfás, Képhalom, Rázom és Lajos tanya került igénybe vételbe és kiosztásra, valamint Vay Miklós Nagyfa, Bárókert és Kisfás tanyai birtoka és özv. Szomjas Lajosné Lajos tanyája. A FB összesen 5084 kh-at vett igénybe, ebből 4138 kh-at osztottak ki 840 igénylő között. A vasútállomással szemben 196 házhelyigénylést elégítettek ki.(43) A földreform lezárását akadályozták a községek között egy-egy földterület miatt kialakult viták. Büdszentmihály Tiszabüdtől akart földet szerezni, Tiszadob Tiszadadától és Taktakenéztől igényelte Sziget és Tófűz dűlőket, mivel „közel vannak és ők is használhatják."(44) Sok juttatott élt éveken keresztül bizonytalanságban, mert nem dőlt el, hogy végül is van-e földje vagy nincs. Ezeknek a szava — talán a kor szelleme is — tör elő abból a — ma már tragikomikus — levélből, melyet egy uradalmi kertész írt (1949-ben!) „Mélytiszteletű Rákosi Miniszterelnök Elvtárs Ürnak": „Alulírott nem tudom, hol kezdjem, és szavakat leírni nem tudok, hálánk kifejezését nem tudjuk. Azok vagyunk, kik a jóságos szívét már olyan sokat megzavartuk. Most hálatelt szívvel szeretnénk, ha úgy volna, a lába elé borulni és úgy megköszönni atyai^jóságát, melyet irányunkban tanúsított, hogy a jó szíve megesve rajtunk es kérvényünk gyors elintézése után nékünk adta Tiszabüdön a Kornics (Korniss) féle uradalomból juttatott kis kertészetet, kiben már 24 éve dolgozom. Kérjük a jó Istent, adjon hosszú életet, hogy nagyon soká kormányozhassa a szegények, elhagyottak sorsát. Már most békénket hagynak, azonban a reakció, mint a Rajk és bandája tett, itt pislog, és még vár az alkalomra, hogy újból és még nagyobb erővel rajtunk üssön, és elvegye a nekünk juttatott kis kertészetet, mert halljuk, nincsenek belenyugodva — úgy mondják — amíg nem lesz az övék. Reméljük azt, hogy még nem vagyunk telekkönyvezve, de még csak telekkönyvelés előtt sem állunk, mert nincs megadva nekünk a kis Nemzeti színű kis lapocska, mely jogosítana a kapott kis kertészetre. Ezért könyörgünk még az atyai jóságos szívéhez, hogy ezen kis