Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)
rancsnok is megerősített.(20) 1945. február 7-én 22 óra 30 perckor a fehérgyarmati főszolgabírói hivatalban Erőss János főispán, dr. Kormány Sándor járási főszolgabíró, Gacsályi Gyula a Nemzeti Bizottság elnöke, dr. Baka László járásbíró és mások jelenlétében sorsolással választották meg az Igazoló Bizottságot. A jelenlévők kijelentették, hogy csak a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári, valamint a Magyar Kommunista Párt működik, tehát e két párt tagjaiból és pártonkívüli demokratikus gondolkodású egyénekből kérték a bizottság tagságának a kisorsolását. Tíz-tíz, illetve öt jelöltből ott is két-két párt jelöltet és egy pártonkívüli jelöltet sorsoltak ki, majd Fazekas Józsefet, a pártonkívüli tagot választották a bizottság elnökévé.(21) A 15/1945. I. 4. M. E. sz. rendelet 19. paragrafusa a főispánt arra kötelezte, hogy az Igazoló Bizottságok jelentéseit a levéltárban helyeztesse el. Ennek eleget is tettek, mert a fehérgyarmati Igazoló Bizottságnak 1945 —1947 között fél méter (levéltári iratfolyóméter = ív alakban kiterített és egymásra rakott magasság méterben kifejezve), a mátészalkai Igazoló Bizottságé 1945—1946 közötti időből 1,5 méter, a vásárosnaményi Igazoló Bizottságnak 1945—1948 közöítről egy méter irata található a SzabolcsSzatmár megyei Levéltárban. A Szatmár Ugocsa és Bereg vármegyék törvényhatósági bizottságának alakuló közgyűlésére Mátészalkán az Iparos Székház nagytermében 1945. április 21-én 10 órakor került sor, ekkor mondta ki ,,a törvényhatósági bizottsági közgyűlés a törvényhatósági bizottság megalakulását egyhangúlag."(22) Ezen az ülésen iktatták be főispáni tisztébe a kormány által már januárban megbízott dr. ERÖSS Jánost. A beiktatás ceremóniája a régi formula szerint történt. A bizottság ülését felfüggesztették arra az időre, amíg a háromtagú küldöttség elment a főispánért, hogy felkérje a közgyűlésen való megjelenésre és a főispáni tisztség elfogadására. Az önkormányzat előtt ekkor tette le a hivatali esküt a főispán, majd átvette az ülést levezető elnöki tisztet. A főispánt Jeszenszky Sándor — az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe megválasztott képviselő — köszöntötte, majd a főispán megtartotta székfoglaló beszédét. Ezzel a hivatalos beiktatás is megtörtént.^) „Bereg vármegye Magyarországhoz tartozó részének összes hatóságai, valamint a vármegyei Nemzeti Bizottság (Vásárosnamény — szerző!), az összes községek Nemzeti Bizottságai összejöttek Vásárosnaményban 1944. december 28-án abból a célból, hogy meghozzák a következő egyhangú határozatot. Kérik az újonnan alakult magyar kormányt és annak belügyminiszterét, hogy a vármegye vezetésével, illetve a főispáni teendőkkel a szervezés ideje alatt és lehetőleg azután is dr. LENGYEL Sándor vásárosnaményi lakos, tisztiorvos urat nevezze ki a vármegye (Bereg —