Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)

megindulását segítették elő. Ennek a szellemében érthető a fehérgyarmati szovjet parancsnok intézkedése. A fehérgyarmati közigazgatási vezető a jelentést megküldte Szatmárnémetibe is, és Mátészalkára is ezzel jelezve azt a bizonytalanságot, ami a sajátos helyzetből fakadóan a területi és közigazgatási kérdésekben akkor szükségszerűen még megvolt. A fehérgyarmati szovjet parancsnok nem avatkozott bele a belügyekbe, csak jobban és gyorsabban volt informálva, mint akár a román, akár a magyar polgári hatóságok, vagyis a fegyverszüneti egyezményeket megelőző tárgyalásokon elfogadott álláspontokról ő már értesülhetett, ezért támogatta a mátészalkai alispáni hivatal megszervezését, mert a polgári közigazgatási hivatal hiánya a katonai közigazgatást is nehezítette. A katonai parancsnokok a polgári élet megindítása érdekében a szövetséges hatalmak megállapodásának szellemében jártak el. Ezt bizonyítja a következő idézet is: „Az orosz járási katonai parancsnokság parancsa értelmében a közigazgatást fel kell állítani és annak éppen úgy kell működnie, mint ahogyan az a békében működött, ott ahol a községben községi tisztviselő maradt, ott az látja el a jegyzői teendőket, a községi bíróval és az előljárósági tagokkal együtt hajtják végre a kiadandó rendeleteket, amely községben nem maradt községi tisztviselő, jegyző, irodatiszt vagy dijnok, ott a jegyzői teendők elvégzésére egy inteligens embert kell kijelclni."(4) Vitka és Vásárosnamény felszabadítása után Olcsvára két szovjet tiszt érkezett, csónakon átkeltek a Szamoson és Olcsvaapátiban is felkeresték a községi bírókat és a lelkészeket, akiket igyekeztek megnyugtatni, hogy nem kell félniük, mert nem ellenségként, hanem felszabadítóként érkeztek, és annak bizonyságául is kérik a községeket, hogy kezdjék meg a munkát, folytassák a normális életet otthon, iskolában, a mezőn.(5) „A helyi orosz katonai hatóságokkal a viszony kifogástalan, — írta később a szatmári főispán visszaidézve a tényeket a belügyminiszternek küldött jelentésében —, különleges követeléseket nem támasztanak. Vármegyém határszéli vármegye, a szomszéd orosz és román viszonylatokban a forgalomnak akadálya nincs, incidensek nem történnek."(6) 1945. január 15-én Mátészalkán megkezdte működését az alispáni hivatal. A Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyék alispánja január 20-án 1/1945. alisp. sz. alatt a közigazgatási szervek helyreállítása tárgyában a következő határozatot küldte meg a csenged, a fehérgyarmati, a mátészalkai és a vásárosnaményi járások főszolgabíróinak: ,.a Debrecenben megalakult Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány a fegyverszüneti feltételeket megállapító tárgyalásokon azt az utasítást kapta, hogy egyelőre csakis a volt trianoni határokon belül jogosult kormányozni. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány 14/1945. M. E. sz. rendeletével elrendelte*