Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Orbán Sándor: Tanyaközpontosítási kísérlet a felszabadulás után Szabolcs-Szatmár megyében
tanyaiak szándékától — csak részben fogadja el a központilag elhatározott kijelöléseket és mintegy a várost asszimetrikusan keretező szabálytalan négyszög sarkaira — Nagycserkesz és Felsősima mellett — Sőrekut helyett Királytelek — Belegrád tanyát, továbbá negyedikként Borbányát ajánlja tanyaközpontnak. Ügy azonban, hogy — mint a képviselőtestület kimondja — ,,a tanyai eddig beépített területeket is belterületté nyilvánítja. "(20) Dombrád vezetői pedig az újdombrádi és a községtől 8 km-re lévő kistiszaháti földosztásos háztelkekkel együtt kívánják a belterületet és a tanyaközpontot megállapítani.(21) Nagyhalász képviselőtestülete Homoktanya mellett Kétérközt, Kocobát és Telektanyát, Nagykállóé pedig a Császárszállás melletti Mintatelepet kérte tanyaközponttá kijelölni.(22) Volt példa arra is, hogy egyes tanyacsoportok vagy volt majorsági puszták lakói részint a nagy távolságra, részint pedig a juttatott és tömegesen beépített házhelyeikre hivatkozva úgy jelentették be elszakadási szándékukat (pl. Vencsellőtől Paszabcsucs, Rózsástanya, Gizellamajor és Szabadságtelep, valamint Tiszanagyfalutól Virányostanya), hogy egyszersmind máshonnét elszakítani kívánt települést (esetünkben Nyíregyházától Varjulapost) jelöltek meg csatlakozási helyül.(23) Folytatható még a sor a belterülettől alig másfél km-re lévő Rozsály-pusztát tanyaközpontosítani kérő Döge község esetével és megannyi más községgel, amelyek a juttatott házhelyek részbeni vagy majdani beépítésére hivatkozva kérték, hogy tanyaközpontot alakíthassanak.(24) Már a felsorolt példák alapján is kitűnik néhány sajátossága a tanyaközpontosítás, illetve községesítés kormányzati elrendelésével központilag felszabadított, de ugyanakkor a központi elképzelésekkel nem mindig vagy éppen csak ritkán egyező elszakadási törekvéseknek. Nem is szólva arról, hogy szinte alig tapasztalható az egyes községek vagy éppen Nyíregyháza város korábbról ugyancsak ismeretes aggályoskodása az adóbevételeknek, a tanyaközpontok elszakadásával, községesítésével várható megcsappanása miatt, magától értetődőnek tartották, hogy a tanyaközpontosítással járó terheket az állam viseli. Mindez nemcsak a különböző követelésekkel előálló tanyai lakosokat, de az anyaközségeket is mentesítette az esetleges elszakadás, vagy csatlakozás elemi, anyagi konzekvenciáinak az átgondolásától. Jellemző pl. Vencsellő község képviselőtestületének határozata, amely szerint az ,,elcsatolás bevétel tekintetében teljesen közömbös", mivel ,,nemcsak az adó, hanem egyéb más községi. . . szolgáltatások is állami bevétellé váltak."(25) Az esetek kis részétől eltekintve azonban mégsem beszélhetünk valaminő felelőtlen követelődzésről. Nemcsak azért, mert arra is volt példa (nevezetesen a Nyíregyházához tartozó Vajda- és Kovácsbokor esete), amikor az érintettek azért sem kívánták a tanyaközpont kijelölését, mert ,,a
