Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Hársfalvi Péter: Földtulajdon és földhasználat Nyíregyházán az örökváltság után

földek nem csak a szántó alá fogott rész felosztási módja miatt okoztak gyakran gondot. Sokat törték a fejüket a város vezetői amiatt is, hogyan lehetne e földeket a városi jövedelmek növelése szempontjából minél hasznosabbá tenni. Az örökváltság hatalmas anyagi megterhelést jelentett a város lakosaira, s magára a városra is. A váltságösszeg kifizetése céljából a város nagymennyiségű kölcsönt vett fel, s azt lassan próbálta törleszteni a lakosok évi váltságadójából, valamint a városi közös jövedelmekből. Nem nagy sikerrel. Az adósságok inkább szaporodtak, nem csökkentek. 1834ben az adósság összege már 750 885 váltóforint 17 1/3 krajcár, a kamat pedig 43 899 váltóforint 15 1/2 krajcár.(lO) A negyvenes évek elején felvetődik az a gondolat, hogy a sok apró és magas kamatú kölcsön helyett egy nagyobb összeget kellene felvennie a városnak s egyidejűleg keresni a módozatokat a városi jövedelmek növelésére is. 1842-ben Súlyán Ádám városi tanácsos készített ezzel kapcsolatban egy javaslatot. Súlyán szerint a város a maga erejéből is ki tudná fizetni adósságait. Lehetne szerinte arra is gondolni, hogy újabb összegeket vetnek ki a lakosokra, akik nem a második, de még az első (1803. évi) váltságtartozásukat sem fizették ki. Minden ház után 31, minden kötélalj föld után 50 és minden nyilas szőlő után 20 forintot kellene Súlyán szerint kivetni. De ha ez az összeg be is folyna, akkor is kevés lenne az adósságok kifizetésére, különben pedig „a mostani generátió . . . elég terhet viselt már", így nem szabad ehhez a módszerhez nyúlni. Van a város birtokában két jó mód, amivel segíthet magán, „tzélirányossan faraghatna le passivumából": a) Az egyik a pascuum hasznosítása. A legjobb nyíregyházi gazdák tudják — írja Súlyán —, hogy a gyepet is szántani kell időnként, hogy javuljon. A nyíregyháziak Királytelken, Szegegyházán, Simán bérelt pusztáikkal régebben is úgy gazdálkodtak, hogy a legelők egy részét 3—4 esztendeig szántották, ezalatt a másik részét marhával járatták, pihent a föld s legelő is volt. így „szántani is bámulásig bővebb áldással lehetett", „illy gazdálkodási mód megtöltötte apáink gabona vermeiket — kövessük tehát ezt a gyep mellett." A gyepföld — számításai szerint — 8761 hold (1200 négyszögöl). Ha ennek felét évenként 6 forintjával kiadja a város szántás alá, az 25 280 váltóforint tiszta hasznot hoz. b) A másik jövedelemforrás a malom. A városi malmok bevételéből évenként 6500 forinthoz juthatnak. A kétféle jövedelem összesen 31 780 forint. Igaz, ebből az összegből le kell vonni 5780 forintot, mely a váltságpénztárba fizetendő be minden évben, de így is marad kereken 26 000 forint az adósságok törlesztésére. Ezt az összeget külön kell kezelni „s egyedül, sacro sanctae a passivum-