Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

alapján aligha lehet kétséges, hogy a szőlő- és gyümölcstermelés a mezőgazdaság legintenzívebb területe volt már akkor is. Bár az állattartás korábbi súlya csökkenőben volt, s vezető szerepét megosztani, majd lassan fölcserélni kényszerült a növény- és szőlőtermeléssel, a termelési struktúrában elfoglalt helye azonban még mindig jelentősnek mondható. Forrásaink hézagos voltával magyarázható, hogy mégsem tudunk szerepének megfelelő arányokban foglalkozni vele. Egyenesen meglepő ugyanis, hogy miként lehetett az összeírás során a nem igázott állomány döntő nagy részét letagadni; érthetetlen, hogy az államhatalom hogyan hunyhatott szemet ilyen nagyfokú és nyilvánvaló csalás felett. Az eltagadás mértéke a nem igázott szarvasmarha-állomány esetében volt a legnagyobb. A számok a következőket mutatják:(76) A helyi Az 1828. összeírás országos összeírás szerint szerint Allatiaj Nagykőrösön Nyíregyházán Nyíregyházán 1828-ban darab Ökör 1270 130 311 Tehén 241 191 1608 Meddő tehén 63 145 — 3 éves tinó 51 93 198 2 év alatti tinó 41 116 1031 Ló 3 éves és idősebb 983 1716 3301 Ló 2 éves és fiatalabb 36 201 Juh 2425 1995 3887 Sertés 95 115 119 Összesen 5205 4702 10455 Számos állatban* 2946 2814 6861 * 5 sertés = 1, 10 juh = 1 A helyi összeírás adatainak valós voltát támogatják egyéb források is. A következő évi kimutatás szerint Nyíregyházán ,,csak a tikosi, borockási és újvárosi legelőkön 2356 marha, 645 ló és 581 db ökör legelt",(77) holott, mint ismeretes, a nyíregyháziak rendszeresen bérelték a szomszédos pusztákat is. Hét évvel később pedig több mint 2000 db hullot el mar-