Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

havészben, aligha lehetett tehát összesen 545 szarvasmarha Nyíregyházán.^) Történeti irodalmunk eddig is hangoztatta, hogy a feudális-kori adóösszeírások során a tényleges állapotok letagadására legnagyobb lehetőség az állatállomány terén kínálkozott, hiszen a bevallott adatok ellenőrzése, a ridegtartásból adódóan is, igen nagy nehézségbe ütközött. Ezen belül is azonban a nem igázott szarvasmarha-állománynak tudták a legnagyobb hányadát letagadni. Ügy tűnik, hogy az elhallgatás mértéke e tekintetben szinte korlátlan lehetett: a ló- és juh- (és az ökör-) állománynak mintegy a felét, az ökrök nélküli szarvasmarha-állománynak viszont kevesebb mint 1/5-ét vallották csak be az összeíróknak (a 2837 db-bal szemben mindössze 545-öt!). Minthogy az egyes állatfajoknál a letagadás mértéke igen különböző, ezért az adóösszeírás nem nyújt lehetőséget az egyes fajok részarányának a megállapítására sem. Nyilvánvaló, hogy az összeírásokra építő arányokban a valóságosnál lényegesen kisebb lenne a szarvasmarha részaránya. Erre csupán a nyíregyházi helyi összeírás adatai alkalmasak, ahol az állomány megoszlása számosállatban a következő volt: Tudjuk, hogy a nyíregyházi megoszlási arányok nemigen tekinthetők tipikusnak, a többször emlegetett két hajdúvárosban — igaz, az erősen torzító adóösszeírás alapján végzett számítások szerint — az állomány megoszlása ettől több ponton is eltérőnek mutatkozik.(79) Annyi azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alföldi agrárvárosok paraszti állattenyésztése a szarvasmarha- és lótartáson nyugodott, sertés- és juhállományuk annak csupán elenyésző töredékét tette ki. Mezővárosaink állattartása között két ponton mutatkozik eltérés. Az igaerő nagy részét Nyíregyházán a lóállomány adta, ezzel szemben Nagykőrösön inkább az ökröket igázták. Ezzel magyarázható, hogy a lóállomány részaránya a nyíregyházinál sokkal alacsonyabb (az adóösszeírás szerint mintegy 30 százalék körüli), a szarvasmarháé pedig jóval magasabb (50 százalék fölötti) lehetett Nagykőrösön. A Nyíregyházán folyó nagyarányú lótartásról már a kortársak is elismerő hangon írtak. „Szabolcsban a nyíregyházi nép — állapították meg később — legjobban lovakat tenyészt, e nép szereti lovait, de fajménei nincsenek . . . Ha közelebb volna Mezőhegyes, akkor a lótenyésztésben túltenne a bánáti svábokon is."(80) Az állatállomány lakossághoz mért „sűrűségi foka" is jobb szarvasmarha ló juh sertés 45,9% 46,7% 5,6% 1,8%