Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

120. Budapest, 1968. március 22. Kapcsolat az Egyetem és a Nemzeti Színház között 386/1968. Both Béla igazgató elvtársnak. Hálás köszönetét mondok „Szerelmem, Elektra” főpróbájára megküldött je­gyekért. A főpróbán résztvevők nagy örömmel vették a Nemzeti Színház és Egyetemünk között létrejött kapcsolat első lépését. Az osztatlan siker egyik je­lének tekinthető hallgatóink meleg érdeklődése a mű és az előadás iránt, amely már jegyigénylés formájában is konkretizálódott. Tudomásom szerint 70 hallgató tekinti meg a közeljövőben az előadást, meggyőződésem, hogy utánuk a többiek következnek. Szeretném, ha a megállapodásunk értelmében sor kerülhetne ápri­lis hónapban a művész- író- hallgatói találkozóra egyetemünkön. Engedje meg, hogy ezúttal egy kéréssel is forduljak Igazgató elvtárshoz. Folyó évi április 3-án du. 2 órakor Egyetemünk dísztermében tartjuk hazánk felszabadulásának ünnep­ségét. Megtisztelésnek vennénk, ha a Nemzeti Színház egy-két művésze ünne­pi műsorunkat időszerű mű részletének elmondásával, illetőleg szavalattal emel­né. Kérem Igazgató elvtársat, hogy ennek lehetőségéről tájékoztatni szíveskedjék. Fáradozását előre is köszönöm. Elvtársi üdvözlettel: Dr. B. Kovács András. 121. Budapest, 1968. március 26. Beszámoló az Állatorvos-tudományi Egyetemen folyó kutatásokról 422/1968. MÉM Tudományos Kutatási Főosztály. Az Állatorvostudományi Egyetemen folyó tudományos kutatások 1967. évben elért eredményeiről az alábbiakban teszünk beszámolójelentést. Az Állathigiéniai Tanszék a 45.03.03.01., 45.03.03.02. és a 45.03.04.07. decimált témák keretében klímaistállóban végzett kísérletei segítségével számos tartá­si hiba állategészségügyi jelentőségét állapította meg és a környezeti hibák ki­küszöbölésére konkrét javaslatokat tett. A klímakamrában szerzett tapasztala­tok alapján gyakorlati körülmények között vizsgálták az optimális tartási vi­szonyok ökonómiai ráfordításait és azok megtérülését. A legjelentősebb környe­zeti tényezőnek a hőmérsékletet találták, megállapították, hogy hideg fiaztató- ban a malacok immun válasza lényegesen gyengébb volt, mint a jó hőmérsékleti környezetben tartott állatoké. Megfelelő higiénés körülmények között a sertések 190 nap alatt érték el a 103 kg súlyt, 3,6 kg fajlagos takarmány felhasználásával, hideg környezetben viszont ehhez 255 nap és 4,6 kg takarmányra volt szükség. Egy malacra kiszámított fűtési költség 15 Ft volt, ami megfelelt 0,5 kg válasz­149

Next

/
Oldalképek
Tartalom