Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

tott malacsúly értékének. Megállapították, hogy a jelenlegi adottságnál megfe­lelőbb padozat kialakítása lenne szükséges, továbbá, hogy a fűtött fiaztatókban a légtér por és baktérium tartalmát módszeresen csökkenteni volna kívánatos. Kimutatták, hogy keverék takarmányok, főleg nedvesítve bélhurutot idéztek elő, kiváltképpen akkor, ha az etetési idő rendszertelen volt. Számos esetben kifogá­solhatónak minősítették az állatok ivóvizét, még a modernnek mondott itatókban is milliós csíraszámot találtak. A Takarmányozástan Tanszék keretében működő Vércsoportkutató Laboratórium a 43.04.05.04. témában bizonyos genetikai adottságok és egyes vércsoport fakto­rok között mutatkozó pozitív és negatív korrelációkat vizsgálták. Szarvasmarhán kívül a sertés, a juh, a tyúk és a lúd vércsoportokkal folytak vizsgálatok. Szarvasmarhákon végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a magyar-szürke mar­hában ki lehet mutatni egy vércsoport faktort, amit eddig európai szarvasmar­hában nem észleltek. Ez igazolni látszik a magyar-szürke marha keleti eredetét. Ilyen faktort ritkábban magyar-tarka szarvasmarhában is sikerült megtalálni­uk. Minthogy az eddigi adatok alapján a magyar-tarka marhából ez a faktor a céltudatos tenyészkiválasztás során eltűnik, arra kell következtetni, hogy a te- nyészkiválasztás eddig nem volt mindig eléggé hatékony. A vércsoportkutatók kifejezésre juttatták, hogy a szarvasmarha vércsoportkutatás jövője a tanszéken bizonytalanná vált, mert a MÉM a gyakorlati vizsgálatokat egyes saját intéze­teiben végezteti el. így a nagyszámú adat nem kerülhet tudományos szempont­ból felhasználásra. A kérdés rendezése mielőbb kívánatos lenne. A 45.02.02.03. keretében a Helmintológiai Laboratórium a parazitológiai immu­nitás és immuntolerancia terén végzett reményekre jogosító alapkutatásokat. A 45.03.01.02. témában a Gyógyszertani Tanszék a malacok vas-ellátására leg­alkalmasabbnak látszó vaskészítményekkel végzett vizsgálatokat. Nem tudták megerősíteni azt az eléggé elterjedt felfogást, hogy a koca vemhessége időszaká­ban sok vasat tud tárolni, és a vassal bőven ellátott kocák több és életerősebb ma­lacot hoznának a világra. Vizsgálataik szerint a perorálisan adagolt vasoxalát jól biztosítja a malacok vasellátását, injekciós készítmények használatát akkor lát­ják indokoltnak, ha az állatok emésztőszervi megbetegedésekben szenvednek. A „B” témák közül az Élelmiszerhigiéniai Tanszék a Salmonella Typhimurium fertőzés kórfejlődésével, az enterococcusok ételmérgező hatásával foglalkozott. A Tanszék munkaélettani vizsgálatokat végzett a húsvizsgáló állatorvosok ob­jektív és szubjektív vágócsarnoki munkakörnyezeti tényezőinek megismerésére. Megállapították, hogy a gépesített húscsarnokokban a zajszint nagyobb a meg­engedettnél, 17 állatorvos közül 2 részleges, 2 pedig csaknem teljes hallás-zavart szenvedett. A húsvizsgáló állatorvosok figyelme a munkakezdés után 20 perc múlva csökken, ez a szellemi elernyedés kb. 10 percig pszichológiai módszerek­kel kimutatható. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom