Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)
Forrásközlés
Elnök közli, hog}' a közeljövőben a gyakorlati oktatás kérdésével kapcsolatban Petőházy miniszterhelyettessel megbeszélést fog folytatni. Felemlíti a múlt ülésen már érintett tangazdaság kérdését és kifejti azt a gondolatot, hogy a tangazdaságban lehetne egyes tárgyak gyakorlati oktatását megvalósítani, összekapcsolva bizonyos elméleti kérdésekkel, melyek a tangazdasági „pótfélévben” kerülnének oktatásra. [...] Elnök bejelenti, hogy az elfogadott, javított fogalmazványt az állatorvosképzés céljáról felterjeszti a Főhatósághoz. [...] 447. Budapest, 1961. október 31. Az állatorvosok képzésének célja Iktatószám nélkül Az állatorvosképzés új szemléletének kialakításában az MSZMP VII. kongresszusának határozatát, mely az egyetemek feladatává ^a kommunista szekember-képzést tette, másrészt a mezőgazdaságban végbement szocialista nagyüzemi átalakulást tartottuk szem előtt. A korábbi kisparcellás mezőgazdasággal kapcsolatos szétszórt állattenyésztés kevésbé tette lehetővé az állatorvos számára a korszerű tenyésztési eljárásoknak és a betegségek megelőzésére szolgáló tudományos módszereknek széles alapokon való alkalmazását. A kapitalista gazdálkodás viszonyai között az állatorvos inkább az egyedi betegkezelésre fektette a súlyt és a járványos betegségek elleni preventív oltásokat általában csak kisebb, körülírt területek állatállományában alkalmazta. Hivatása gyakorlásának akkori lehetőségei természetesen életszemléletére is rányomták bélyegüket. Ennek ellenére megállapítható, hogy a több mint másfél évszázados állatorvos-képzésünk minden időben a kor tudományos színvonalának és az élet mindenkori követelményeinek megfelelően, nemzetközileg elismert módon ment végbe. Napjainknak, de még inkább a jövőnek 5-10.000 holdas vagy még nagyobb gazdaságaiban az állat-egészségügyi teendőket csak nagyobb tudással, több irányú speciális szakismerettel és alapvetően új, nagyüzemi szemlélettel rendelkező állatorvos tudja maradéktalanul ellátni. Ezért az állatorvos-képzés célja: kommunista világnézetű, és erkölcsű állatorvosok képzése, akik korszerű szakmai és politikai ismeretekkel, valamint szocialista nagyüzemi szemlélettel rendelkeznek, s mindezek birtokában képesek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben az állat-egészségügyi és állattenyésztési feladatokat, de beosztásuk szerint más állat-egészségügyi szakterületek, mint például állat-egészségügyi igazgatás, szaporodásbiológia, élelmiszer-higiénia teendőit is ellátni. Tekintettel arra, hogy az újonnan végzett állatorvosok nagyobb része a jövőben szocialista mezőgazdasági nagyüzemekbe /állami gazdaságokba vagy termelőszövetkezetekbe/ kerül, a képzés során különös súlyt kivánunk helyezni a betegségek megelőzésével, a nagyüzemi állathigiéniával, a háziállatok tartásával és takarmányozásával, valamint a meddőség elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretek tanítására, és azzal is számoltunk, hogy az állattenyésztés irányának megváltoztatásával a szarvasmarha, a sertés és a baromfi tenyésztése került előtérbe. A nagyüzemi szemlélet kialakítását célozza az üzemszervezési és agrárgazdaságtani ismeretek tanítása is, amelyek a megelőző és gyógyító munka jobb megszervezésén kívül a gazdálkodás általános kérdéseibe, a tervkészítésbe és az üzemszervezésbe való aktív bekapcsolódást is 189
