Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)
Forrásközlés
lehetővé teszik az állatorvos számára. Fentiekből megállapítható, hogy új tipusú állatorvosok kiképzését csak akkor érhetjük el, ha a tananyagot nem csupán korszerűsítjük, hanem oktatásunk valamennyi tárgya a szocialista és nagyüzemi szemléletet sugározza. Csak így remélhető, hogy pl. a tsz-be került állatorvos, mint az adott mezőgazdasági nagyüzem egyik felelős vezetője nemcsak a szorosan vett állategészségügyi feladatokat látja el, hanem részt vállal az állattenyésztéssel kapcsolatos ügyek intézésében is. Az állatorvosképzésben kialakitandó új szemlélet elsősorban a tsz- állatorvos munkakörének, ill. a mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatos állategészségügyi munkaköröknek a betöltésére készíti elő a hallgatót. A szakállatorvos- képzés nem tartozik bele az általános állatorvosképzés keretébe. Ahhoz, hogy az állatorvos sokoldalú feladatának eredményesen meg tudjon felelni, a marxizmus- leninizmus három alkotóelemének alapos tanulmányozásán és az állatorvosképzésre alkalmazott természettudományos alapismereteken - állattanon, növénytanon, kémián, fizikán - kívül a következő szakismereteket kell az eddigieknél fokozottabb mértékben és főleg új szemléletben elsajátítania: az állatfajok, állatfajták ismerete; a különböző fajú háziállatok testének anatómiai, szövettani felépítése, és az egyedi fejlődés során történő kialakulása; a szervezet és az egyes szervek élettani működése /élettan és biokémia/; az állatok takarmányozása, különös tekintettel az emésztés élettanára, a takarmány kihasználására és az anyagforgalmi betegségekre; az optimális takarmányalap megtervezése, termesztése, betakarítása és tárolása; a különböző állatfajok szaporodása, tenyésztése, tenyészkiválasztása, az állatok elhelyezése, tartása, gondozása. A gazdaság adott viszonyai között legmegfelelőbb istállók helyének kijelölése, építése és benépesitése; az állattenyésztés gépesítésének elvei; a helyi viszonyoknak jobban megfelelő állatfajták kiválasztása, az állati termékek leggazdaságosabb előállítása, valamint az állati termékek értékesítése. A tsz-ek szervezeti felépítése, üzemvitele és továbbfejlődésük elvi kérdéseinek ismerete; a mezőgazdasági üzem vezetéséhez szükséges jogi és egyéb ismeretek. Állattenyésztési illetve állattartási üzemterv készítése és távlati tervkészítés. A mezőgazdaság helyének, szerepének, más népgazdasági ágakkal való kapcsolatának ismerete. A gazdasági törvények érvényesülési formái, módjai a mezőgazdaságban. A beteg szervezet és az egyes beteg szervek kóros működésének, kórbonctani és kórszövettani elváltozásainak ismerete; a betegségek kórokozóinak /baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak, állati élősködőknek/ azok kómemző sajátságainak, az immunitástan alapelveinek ismerete. A fertőző, parazitás és nem fertőző állatbetegségek kórfejlődésére, felismerésére, megelőzésére és gyógykezelésére vonatkozó ismeretek, különösen kiemelve a gazdasági szempontból legjelentősebb állatfajok /a szarvasmarha, a sertés, a baromfi/ betegségeit, valamint az emberről állatra és viszont átragadó betegségeket. A gyógyszerek rendelésének, beadásának, hatásmechanizmusának ismerete. A fertőző betegségek megelőzésére és elfojtására vonatkozó állat-egészségügyi igazgatási intézkedések ismerete. A kártokozó cselekményekkel és az állatok adásvételével kapcsolatos jogi problémáknak szakmai szempontból való megítélése. A betegségek megelőzésével kapcsolatos állathigiéniaí és az ezzel összefüggő üzemszervezési, agrárgazdaságtani ismeretek. A gyakoribb sebészeti műtétek elsajátítása, a szülés levezetése és a szülési rendellenességek műveleti és műtéti megoldása. A szaporodásbiológiai alapkérdéseknek, a meddőség megelőzésének, okainak és orvoslásának ismerete. Az állati eredetű élelmiszerek termelésének és minőségének ellenőrzésére, valamint a feldolgozás technológiájára vonatkozó higiéniai ismeretek. A 190
