Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/l. (1945) 1946-1952 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2002)
Bevezetés
Ez az intézkedés egyfelől emelte az állatorvosok tekintélyét, hiszen az önálló fakultás méltó helyet kapott más mezőgazdasági ágazatok oktatása mellett, másfelől azonban az átszervezés hatása később sok tekintetben kedvezőtlennek bizonyult. Az ország legkülönbözőbb városaiban működő nagyra duzzadt Agrártudományi Egyetemen ugyanis az ágazat specialitásai nem kaptak, nem is kaphattak megfelelő figyelmet (Szögi, 1985.). Az 1945/46. tanév során a felsőoktatás egészében, így intézményünkben is elsőrendű feladat volt a károk helyreállítása, az alapvető működési feltételek biztosítása [10,11]. Külön gondot okozott, hogy 1945 áprilisában a VII. kerületi orosz parancsnokság elfoglalta a Kar dékáni épületét, amelynek kiürítéséért Gouth Gy. Endre dékán egy évig kitartó harcot folytatott [1, 2, 20, 32, 35, 36], A másik - a felsőoktatásra általában is jellemző - problémakört az egyetemek személyi összetételének megváltoztatására irányuló, politikai indíttatású rendelkezések jelentették. Igazoltatási eljárások és azok nyomán elbocsátások folytak, amelyek nem kerülték el a Kar állományát sem [4, 5, 6, 9, 12, 13, 41. 42], A hallgatókra nézve kedvező változást jelentett ugyan a diszkriminatív felvételi korlátozások megszüntetése (Pl. lányok felvétele: 1946. évi XXII. Te.), azonban a Földművelésügyi Minisztérium keretszámokban közölte a felvehető hallgatók létszámát, amelyet közvetlen utasítással rendre maga lépett túl [45, 106. 112, 143, 168], Az ellátási, elhelyezési és müszerezettségi gondokkal küszködő Karnak végül komoly problémát jelentett a megemelkedett létszámú hallgatóság színvonalas képzése. Az oktatás fejlesztését tanáraink egyetlen percre sem tévesztették szem elől. A dékán már 1946 januárjában benyújtotta tangazdaság létesítésére irányuló kérelmét [3] és megpróbálta megakadályozni a színvonal csökkenését eredményező központi kezdeményezéseket [14], 1948-ban a gyakorlati képzés is helyreállt [87], majd „Törvényszéki állatorvostan és magyar közigazgatási tanszék" [17], később Élelmiszerhigiene tanszék [95] és „Poliklinika’ [131] alakult. A Kar 1947-ben készített 10 éves fejlesztési koncepciója szemlélteti a törekvéseket [62], Az 1948. év politikai változásainak szomorú következményei karunk szinte hiánytalan levéltári irataiban jól követhetők. A ..felsőoktatási reform" keretében az egyetemeken tanulmányi osztályokat hoztak létre, amelvek a minisztériumokkal közvetlen kapcsolatot tartottak fenn. szinte igazgatták az egyetemek életét. Újrafelvételi eljárást vezettek be a hallgatók származásának és politikai hovatartozásának vizsgálatára. Kötelezővé tették a politikai tárgyak és az orosz nyelv oktatását, megszüntették a doktorrá avatás és számos tudományos fokozat odaítélésének jogát. [158] A felvételi és egyéb bizottságok [92, 120, 150, 160] munkájának „eredményeként" az Állatorvos-tudományi Karon, 1949-ben 9, később 1-1, majd 1951-ben az FM erélyes felszólítása után [202] további 65 hallgatót tanácsoltak el [205], Nem lehet mély megdöbbenés és szomorúság nélkül olvasni azokat a leveleket, amelyeket a választott hivatásukhoz ragaszkodó kizárt fiatalok a rájuk vonatkozó végzések megváltoztatása ügvében írtak vagy különböző szervek róluk állítottak. Terjedelmi korlátok miatt csak néhány tipikus példát tehettünk közzé [138. 140, 185, 193. 197. 208, 211, 219] az amúgy' önálló kiadványt megérdemlő iratcsomagból. A szerkesztő nem kis büszkeséggel állapíthatta meg. hogy a Kar nem hagyta cserben diákjait. A kizárt hallgatók közül 45 (főként utolsó évfolyamon szelektált hallgató) neve különböző állatorvosi 6
