Feiszt György (szerk.): Requiescat in pace. Levéltáros nekrológok 1923-2011 (Székesfehérvár, 2012)
Nekrológok
a VKM áthelyezte a Levéltárak Országos Központja állományába a segédhivatal vezetőjének. Később 1958-ban Levéltárunk munkatársa lett, itt az Üllői úti részleg felügyeletét és irányítását látta el munkás élete végéig. Romhányi Emil a régi miniszteriális irattáros gárdának kiemelkedő egyénisége volt, aki az eléggé nem méltányolt segédhivatali munkát a jó és szakszerű igazgatás szerves és lényeges alkotóelemének tekintette. A magyar irattárügy fejlesztésében elméleti és gyakorlati úton is közreműködött. Mint Magyary Zoltán professzor személyi titkára segédkezett „A magyar közigazgatás tükre” c. mű iratkezelési vonatkozású adatainak összegyűjtésében. Dr. Jánossy Dénes munkatársaként részfeladatokat végzett el a VKM-ben kísérletként bevezetett decimális rendszerű iratkezelés előmunkálataiban. Később a Mártonffy Károly professzor irányításával rendezett „Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam” titkáraként működött. A Felszabadulás után a VKM-ben megszervezte a minisztérium iratkezelését, az adminisztrátorok számára előadássorozatot tartott. A Gazdasági Főtanács kebelében a közigazgatási ügyintézés megreformálására alakult bizottságban nyolc hónapon át iratkezelési szakértőként működött mint a VKM kiküldöttje. Számtalan előadást tartott irattárosok, adminisztrátorok, segédhivatali tisztviselők számára. Széleskörű ismereteinek, szakmai tudásának elismerését jelentette, hogy 1949. jan. 24-én a jogi kar hallgató előtt „Az akta útja” c. előadásában számolt be az iratkezelés elvi és gyakorlati kérdéseiről. Szellemének frissességét bizonyítja, hogy átkerülve a Pest megyei Levéltárba aktívan tudott bekapcsolódni a tanácsi iratkezelés problematikájába eddigi gazdag tapasztalatait bőven kamatoztatva. Levéltárunk irattáros tanfolyamain számtalan előadást tartott, közvetlen, színes előadásmódja vonzotta hallgatóságát. Ettől kezdve sűrűn jelentek meg tanulmányai a Levéltári Szemlében, a legutolsó már halála után került közlésre „A magyar közigazgatási számrendszer iratkezelési hibái a községi ügyintézésben” címmel. - Tevékeny tagja volt a Selejtezési Bizottságnak. Megjelent és részben kéziratban levő tanulmányainak terjedelme megközelíti a 20 ívet. Levéltári munkáját dicsérik pontos és szakszerű leltárai, Levéltárunkban több ezer ifm. anyagot rendezett, közel 4000 ifm. anyagra felügyelt. A tárgyi rendezések egyik gyakorlati úttörője volt. Munkássága elismeréséül a Művelődésügyi Miniszter a „Szocialista Kultúráért” kitüntető jelvényt adományozta részére. Mint emberben a segítőkész kollegát, a korrekt és megbízható munkatársat tisztelhettük. Lelkiismeretessége, munkaszeretete példaképül állhat a mai generáció előtt. Emlékét sokáig fogjuk őrizni, munkásságát, szorgalmát tanulmányain kívül Üllői úti részlegünk példás rendje sokáig fogja hirdetni. Lakatos Ernő LK, 1968.1. sz. 150. p. ü 1968. február 23-án néhány napi betegség után elhunyt Romhányi Emil segédlevéltáros. Váratlan távozásával a Pest megyei Levéltár dolgozói kitűnő munkatársukat, szeretetreméltó, kedves jó barátjukat vesztették el. Romhányi Emil csaknem 46 évet töltött el megszakítás nélkül közszolgálatban, előbb a Vallás-, és Közoktatásügyi Minisztérium egyetemi, majd elnöki osztályán, az utolsó 18 évet pedig levéltári területen. Minisztériumi pályafutása első évtizedeiben irattárosi, könyvelői, előadói beosztásban dolgozva korán bekapcsolódott a magyar irattárügy fejlesztésének munkájába, arra a területre, melyen - hajlamainak megfelelően - mindig szívesen és eredményesen munkálkodott. Adatgyűjtéssel és részfeladatok végzésével segítette közigazgatástudományi kiadványok szerkesztését, részt vett a decimális rendszerű iratkezelés reformmunkálataiban 302
