„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON

csenfejes dénárok.

35 Keltezése Huszárnak csak közvetett bizonyítékok alapján sikerült. Egy oklevél 1372-ben Szerecsen Jakab által vert régi dénárokról beszél, amelyek Huszár szerint a szerecsenfejes verdejegyű szentlászlós dénárok voltak. 137475-ből viszont a források már határozottan arról a szerecsenfejes dénárról szólnak, amelyet aztán I. Lajos uralkodásának végéig vertek. Az új típusú pénz tehát 13721374 között jelent meg. Az írott forrásokból ismert pénzértékviszonyok viszont kétségessé teszik ezt az egyszerű képletet. Eszerint I. Lajos uralkodásának kezdetétől vert pénzek után 1362-66 között jelent meg egy új denártípus, amelyből 100 darab ért egy aranyforintot.

04 A következő pénztípus megjelenésének időpontja 1366. Ebből már 130 ért egy aranyforintot, amely árfolyam egészen 1371-ig megmaradt. A következő váltásra 1372-ben kerül sor, az új pénzből viszont már 150 ért egy aranyforintot. Engel szerint az árfolyamváltozások oka a 8. I. Lajos tin. „szerecsenfejes" kamarai aranyfelértékelés, illetve az arany árának denára nemzetközi viszonylatban is kimutatható folyamatos emelkedése, tehát a különböző árfolyamok lényegében egyező értékű dénárt takartak.

55 Az írott források szerint tehát három egyező értékű pénzkibocsátással állunk szemben 1362, 1366 és 1372-ben. A numizmatikai irodalom viszont csak két típust ismer. Kérdés továbbá, hogy ezek után mely pénzeket értették a „szerecsendenár" és a „szerecsenfejes" dénár elnevezés alatt? Huszár szerint az 1372-ben említett „antiquis denarys per magistrum Saracenum" elnevezésű pénzek a szerecsenfejjegyű szentlászfos dénárok, az 1374-ben és 1375-ben említett szintén szerecsendenárok viszont már a valódi, szerecsenfejes éremképpel ellátott pénzek lettek volna.

56 A „szentlászlós" dénár az ország több verdéjében, legalább 20 különböző verdejeggyel készült. Amennyiben feltesszük, hogy esetleg ezek közül több, eddig feloldhatatlan verdejegy kapcsolatba is hozható a Szerecsen családdal, még ott vannak a biztosan személyhez, és nem Szerecsen Jakabhoz köthető jegyek.

57 Hogyan oldható fel ez az ellentmondás? Talán a szerecsenfejes jegyű szentlászlós dénárok más pénzláb alapján készültek, szemben a többi példánnyal? Akkor korábban miért nem em- 8. I. Lajos ún. „szerecsenfejes" lítik ezeket a pénzeket jellegzetességük alapján? Itt denára szeretnék visszautalni a már Károly Róbert garasai pénzlábánál elmondottakra. Lajos egyetlen garastípusának pénzlába, amely szerecsenfejes jeggyel is készült, gyakorlatilag megegyezik Károly Róbert vitatott keltezésű garasának, illetve a cseh garasok pénzlábával. Eszerint még egy olyan pénznek, mint a garasnak sem volt or-