„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON

szagosán egységes pénzlába? Vagy az írott forrásokban említett pénzek azonosítása a meglévő darabokkal nem biztos? Másrészt semmi esetre sem lehet azonosítani a szerecsenfejes és a szentlászlós dénárok pénzlábát. A szentlászlós dénárok 15 latos ezüstből készültek, tehát garasfinomságban. A szerecsenfejesek viszont valószínűleg a bécsi finomság alapján. így, amennyiben súlyuk közel azonos, finomságuk alapján jelentős, hozzávetőleg 31%-os értékkülönbség volt köztük. Talán az aranyforint dénár árfolyamváltozásában (132 dénárról 150-re) ez is közrejátszott. Ebben az esetben viszont nem tudjuk értelmezni a korábbi, 1366-os árfolyamesést, amikor a jó pénz bevezetésekor 32 %-t romlott az arany: ezüst árfolyam (100i ól 132-re). Szeretném hozzátenni, hogy ha a szakirodalomban még nem is szenteltek neki figyelmet, de a gyűjtők körében régóta ismertek olyan szentlászlós dénárok, amelyek alapanyaga szerecsenfejes dénár volt.

38 Ezen a helyen csak sejtéseimet szerettem volna megfogalmazni, mivel még korainak tartom a határozott állásfoglalást. Mindenesetre a kérdés vizsgálatát tovább kell folytatni. A sorozatos változtatásoknak köszönhetően átalakult a pénzforgalom is. Még Károly Róbertnek sikerült kiszorítania a pénzforgalomból a bécsi dénárokat, és a század derekától még az ország elmaradottabb területein is visszaszorult a veretlen ezüstben való fizetés. Hermann István adattárából szembetűnik, hogy miként növekedett a fizetéseknél a különböző pénztípusok területi aránya.

39 Altalánosságban elmondható, hogy a súlymárkák rovására rohamosan terjedt a készpénzfizetés, és Zsigmond uralkodásának elejére már kizárólagossá vált. Leglassabban Erdélyben tűnt el ez a fizetési mód, hiszen még az 1370-1380-as években is 22-24 %-ban történtek ezüstben kifizetések. Ezzel szemben Dalmáciában, Horvátországban, Szlavóniában és a pécsszerémi kamaraispánság területén már 1340-45 között a készpénzfizetéshez ragaszkodtak. Gyors terjedése figyelhető meg az aranyforintnak is. Hirtelen növekedés után Zsigmond uralkodásának elejére 57 %-ban állapodott meg. Ugyanakkor az 9. Zsigmond aranyforintja idegen pénzek aránya továbbra is jelentős maradt, bár a bécsi dénároknak a nyugati megyékben való elsöprő uralma folyamatosan csökkent. A Zsigmond-kori, egyébként a korábbi időszaknál nagyságrendekkel nagyobb számú éremleletekben már csak elvétve fordulnak elő idegen pénzek. A magyar pénzverés történetében egyedülálló- Buda város autonóm pénzverése, hiszen a magyar uralkodók a pénzverés jogát az egész magyar történelem so9. Zsigmond aranyforintja