„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
ÉRSZEGI GÉZA: „HÉT PÉLDÁNYBAN MFGÍRATTAK" Az ARANYBULLA SZÖVEGÉNEK HAGYOMÁNYOZÁSA
mind pedig a johanniták levéltárában szerencsés esetben fennmaradhatott volna az Aranybulla levéltárukban letett példánya. Azonban kicsi az esélye annak, hog) 7 II. András valóban Jeruzsálemnek szánta az Aranybulla két példányát. Hihetőbbnek tűnik, ha valamelyik magyarországi Templom, illetve Ispotály levéltárát nézte ki a király e fontos dokumentum elhelyezésére. A szóhasználat sem mond ennek ellent, hiszen mind a templomosok mind pedig a johanniták házát - bárhol is voltak azok - Templomnak illetve Ispotálynak nevezhették hozzátéve, hog)' melyik országban található. A magyarországi templomos és ispotályos házak közül valószínűnek látszik a székesfehérvári ispotály és a tengerparti Vrána templomos rendháza. Természetesen egy példányt maga a király is kapott. További két példány az ország két érseki székhelyén, az Esztergomban és Kalocsán működő káptalanokhoz került. Ekkoriban ugyanis már kialakult az a szokás Magyarországon, hogy különböző szerzetesrendek konventjei, meg a káptalanok, összefoglalóan a hiteleshelyek, közhitelű iratokat állíthattak ki, s őrizhették is azokat. Hogy az esztergomi káptalanban őrizhették a törvények hiteles példányát, azt valószínűsíti, hogy az első eredetiben fentmaradt törvényünk, IV. Béla király és fiai nevében kiadott 1267-i dekrétum is ott maradt meg, s a káptalan nagylelkű adományaként jutott jelenlegi őrzési helyére, a Magyar Országos Levéltárba. Végül a hetedik példányt az ország nádora kapta. A nádor eleinte a királyi udvar népeinek felügyelője, s bírája volt, majd a 12. században az ország valamenynyi nemesének bírájává lett, sőt éppen az Aranybulla tanúsága szerint őt tartották az ország és az uralkodó közt összekötő kapocsnak, a törvényesség őrének. Sem ekkor, sem később nincs azonban garancia arra, hogy a tisztviselők hivatalos iratai hivatalukban maradt. Azok jó esetben a családi levéltárba kerültek, kevésbé szerencsés csillagzat alatt azonban elpusztultak. Az 1222-ben hivatalban lévő nádor családi levéltárában vetett reményünknek hamarosan befellegzik, ha megtudjuk, abban az évben hárman is viselték ezt a tisztséget, s a három különböző nemzetségből való nádor leszármazottai számtalan ágra bomlottak. Hiába készült tehát hét példány, mert egyike sem maradt fenn korunkra. Éltűzi fehérvári bazilika leégése (1327)
