„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

az utolsó kötet függelékében a város nevezetesebb alkotóiról, közéleti személyisé­geiről életrajzokat is közölt. A törvényhatósági bizottság 1912. december 30-án tartott rendes közgyűlé­sén hálás köszönetét fejezte ki a szerzőnek, aki nem csupán a város kiváló króni­kása, de jelentős közéleti személyiség is volt. Hosszabb ideig a törvényhatósági bi­zottság, a községi iskolaszék és a színügyi bizottság tagja volt. 29 A négykötetes kéz­irat megjelenésére a következő évben, 1913-ban tettek kísérletet, de az I. világ­háború miatt kiadása elmaradt. Megjelenését természetesen hátráltatta az a kö­rülmény is, hogy a szerkezetében és szemléletében eltérő Károly-monográfia fe­hérvári kötete nem sokkal előtte, 1898-ban jelent meg. A törvényhatósági bizottság 1926. október 26-án ismételten megerősítette azt a szándékát, hogy a kéziratot kiadják. Évenként egy-egy kötet megjelentetését tervezték és a nyomdai előkészületek is meg­kezdődtek. A közgyűlés 50 millió koronát szavazott meg az év­könyv első kötetére; bár Zavaros Aladár polgármester támogatta a monográfia kiadását, mégsem ez­zel vette kezdetét a Közlemények Székesfehérvár város történeiéből címmel megjelenő évkönyv­sorozat. 30 Lauschmann monográfiája ennek ellenére kétségtelenül be­került a várostörténet művelői­nek érdeklődésébe; különösen azt követően, hogy dr. Csitáry Emil polgármester legépeltette, s azt a város közgyűjteményeibe el­helyezték, felhasználása időnként már túlburjánzott. Kétségtelen, hogy évtizedeken keresztül szolgáltatott értékes adatokat a kutatóknak és érdeklődőknek, megjelentetésére azonban hosszú évti­zedeken keresztül nem gondoltak. Székesfehérvár Város Levéltárának újjáalakítását követően 1993-ban kez­dődött meg a mű kiadása; évenként jelent meg a négy kötet, majd a nagy érdek­lődés miatt 1998-ban új illusztrációs anyaggal ismét napvilágot látott. A két világháború közötti várostörténet kutatás elsősorban a városi levéltár tevékenységéhez kapcsolódik. Moenich nyugdíjazását követően Juhász Viktor töl­tötte be több évtizeden keresztül a főlevéltárnoki tisztséget. 31 Egyik legjelentő­sebb munkája A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott című műve, amely a A fehérvári káptalan pecsétje

Next

/
Oldalképek
Tartalom