„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT
Közlemények Székesfehérvár város történetéből című sorozat első köteteként látott napvilágot 1927-ben Székesfehérvár város kiadásában. További jelentősebb munkái között tarthatjuk számon Közlemények Székesfehérvár 1848. év előtti közigazgatásából című tanulmányát, amely 1931-ben jelent meg. ;5- Számos értékes írása közül ki kell emelni a Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája sorozatban megjelent Fejér vármegye kötetet, amelynek nem csupán egyik szerzője, de - a neves nemességkutató Schneider Miklós megyei főlevéltárnokkal együtt - szerkesztője is volt. Sajátos helyet foglal el az 1930-as évek kiadványai között Szarka Géza és Láng István munkája, - Székesfehérvár Ünnepi Eve 1938. - amely nem csupán a Szent István év városi eseményeit, de az ezt megelőző városfejlesztő és városszépítő munkát tárja elénk. A munkát, amelynek előszavát dr. Llóman Bálint történész, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a város országgyűlési követe írta nem tekinthetjük várostörténeti tárgyúnak, ám a város egyik dinamikus korszakáról beszámoló munka számos fontos történeti adatot tartalmaz. A törvényhatósági levéltár államosítását követően történeti tárgyú írások, mintegy két évtizeden keresztül nem születtek. Jenéi Károly tevékenysége mellett, Kát lux István kutatásai voltak kiemelkedőek. A feudális kori várostörténet művelőjének írásai azonban nem ekkor, hanem az 1968-ban megindult Fejér Megyei Történeti Évkönyv című sorozatban jelentek meg. A megyei levéltár gondozásában, s Farkas Gábor szerkesztésében megjelenő történeti évkönyvben számos tanulmány mutatta be Székesfehérvár történetét, ezek közül kiemelhetjük Kállay István mellett, többek között Bácskai Vera, Czakó Sarolta, Érszegi Géza, Jenéi Károly, Glatz Ferenc munkáit. 1988-ban az évkönyv 18. kötete Fehérvár regimentuma 1688-1849 címmel a város török kort követő történetét dolgozta fel, s a legteljesebb mű, amely a várostörténet részleteibe, a város mindennapjaiba is bepillantást enged. Szintén jelentős tudományos műhelynek bizonyult az István Király Múzeum, amely számos várostörténeti kutatást publikált. Ezek közül is kiemelkednek a Kralovánszky Alán szerkesztésében Székesfehérvár Évszázadai címmel megjelent tanulmánykötetek, amelyek négy kötetben összegezve tárgyalják Székesfehérvár alapításától 1848-ig a városi fejlődés főbb szakaszait.''1 Székesfehérvár Város Levéltárának újjászervezését követően a várostörténetírás újabb lendületet vett. Az intézmény elsőként a már említett Lauschmann Gyula monográfiáját jelentette meg, a felújított Közlemények Székesfehérvár város történetéből sorozatban. Ezt követően egy konferencia-kötet is napvilágot látott A székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilika történeti jelentősége címmel, utóbbi az 1996. május 16-án rendezett tudományos tanácskozás előadásait tartalmazza. Amint az eddig említettekből is kitűnik, a várostörténeti irodalomból leginkább a forráskiadványok hiányoznak. E hiány pótlására 1998-ban levéltárunk új sorozatot indított Források Székesfehérvár történetéből címmel, melynek első kötete az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc fontosabb forrásait tartalmazza. 22
