„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT
Művének előszavában beszámolt kutatómunkájának nehézségeiről is, a megyei levéltár rendezetlenségéről, a szakszerűtlen iratselejtezésről. Feladatát tovább nehezítette, hogy a városi és a megyei levéltár török kor előtti iratanyaga teljesen elpusztult, csupán egy-két oklevél maradt fenn. A monográfia megírásához az országos gyűjtemények mellett, elsősorban a Batthyány család körmendi levéltárában, a Lamberg család móri levéltárában, a lovasberényi Cziráky levéltárban, s a nádasdladányi Nádasdy levéltárban gyűjtött anyagot. E kutatómunka azonban már az 1860-as években megkezdődölt, hiszen ekkor, mint gróf Nádasdy Lipót agárdi birtokának adminisztrátora a család levéltárának rendezését végezte. Károly művének második kötete foglalkozik Székesfehérvár történetével. A város legkorábbi említése, helyrajzi fekvése, alapítása, elnevezése és kiváltságai mellett különös részletességgel tárgyalta a felekezetek, az egyházi intézmények, a káptalan, a szerzetesrendek, a plébániák, s a kápolnák történetét. Művében „a város belső élete" című fejezeten kívül a jelentősebb közoktatási, szociális és egészségügyi intézmények múltját is feltárta, s ezen túl külön fejezetben a várostörténet kronologikus feldolgozására is vállalkozott. A monográfia további három kötete 1899 és 1904 között jelent meg, s Fejér megye községeinek történetét tartalmazza. A községtörténeti írások előtt XIV-XVIII. századi összeírásokat is közölt a monográfia harmadik kötetében. A kötetekben illusztrációs anyag, elsősorban fotók is találhatók, mind a városra, mind a községekre vonatkozóan. Károly János működését követően a várostörténet másik jeles művelője dr. Lauschmann Gyula volt. 23 Pályájának kezdetén elsősorban az orvostudományokat művelte; írásai, cikkei jelentek meg a Gyógyászat című lapban, Lauschmann Gyula (1861-1918) utóbb a járványokról, (kolera, tuberkulózis) majd Székesfehérvár egészségügyéről írt tanulmányt. 21 Érdeklődése ezt követően felerősödött a várostörténet iránt. 1899-ben a városi színészet múltját tárgyaló munkája látott napvilágot. 2 ' A századfordulót követően jelent meg a ciszterci templom építéstörténetéről írott kötete. 2(> 1904-ben jelent meg Székesfehérvár utcái, a következő évben Székesfehérvár feliratos kövei című kötet jelezte tevé-
