„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

Sokoldalú tevékenysége közül említést érdemel, hogy a várostörténeti kutatások támogatásában, segítésében is jelentős szerepet vállalt. O és munkatársai tevékeny közreműködését is ki kell emelnünk Károly János megyei és városi monográfiájánál. Moenich közlései - sokszor Magyar Károly álnéven - elsősorban a Székesfehérvári Hírlap címmel megjelenő, függetlenségi politikai irányzathoz csatlakozó sajtóorgánumban láttak napvilágot. A város egyik legjelentősebb politikai közlönye - Tóth Artúr laptulajdonos, felelős szerkesztő vezetésével - a Székesfehérvári Függetlenségi Kör véleményét képviselte. A napilapok mellett, a folyóiratok csak jóval később jutottak szerephez. A Rexa Dezső nevéhez kötődő Közlemények Dunántúl Történetéhez csupán egy éven át tudott létezni, s alapításának évében, 191 l-ben megszűnt; összesen négy szám látott napvilágot. Rexa hamarosan távozott a városból, s Árva vármegye, utóbb Fejér, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoki tisztét töltötte be. Érdeklődési köre sok szempontból megegyezett Moenich Károlyéval; elsősorban verseket, irodalmi tárgyú írásokat közölt. Sokat foglalkozott a magyar színészet történetével, egyik jelentős munkája A Székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán 1819-1828 című írás.

10 A várostörténet feltárásával egy időben indultak meg a Fejér megye községeinek történetét feldolgozó munkák is. Károly János Fejér vármegye története című műve előtt - amely a megye településeit, egykori mezővárosait, községeit és velük együtt az elpusztult települések történeti adatait is tartalmazza, - a történeti kutatások részben az 1874. augusztus 14-én alakult Fejérmegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi s Régészeti Egyesülethez kötődtek. Az egyesület Hattyuffy Dezső egyleti titkár szerkesztésében 1885-ben és 1893-ban évkönyveket is megjelentetett." Ugyancsak Hattyuffy Dezső nevéhez községtörténeti munkák is kötődnek, ő írta Moha község történelmi vázlatát, amely 1883-ban látott napvilágot. E munkát előzte meg Kereskényi Gyula, Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) történeti vázlata című tanulmánya, mely Székesfehérváron jelent meg 1874-ben.

1Az önálló kötetek mellett érdemes említést tenni a folyóiratok szerepéről is. Rexa Dezső már említett 191 l-es folyóirat kísérletét követően történelmi tárgyú folyóiratra évtizedeket kellett várni. A Székesfehérvári Szemle, a Székesfehérvári Napló havi mellékleteként az 1910-ben alakult Fejér vármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület közleményeként Marosi Arnold múzeumigazgató szerkesztésében 1931 januárjában látott napvilágot.

13 Az első időszakban havonta megjelenő közlöny elsősorban régészeti feltárások eredményeiről tudósított, de találhatunk benne községtörténelmi adatokat, kultúrára, irodalomra és művészetre vonatkozó írásokat, múzeumi értesítőt, kisebb közleményeket, hivatalos tudósításokat tartalmazó rovatokat is. 1933-ban már összevont számok jelentek meg. 1934től Dolgozatok Székesfehérvár és Fejér megye életéből alcímmel a Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület kiadványa lett. A negyedévessé vált folyóiratban,