„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT
ezen időszakban rendkívül színvonalas, értékes tanulmányok láttak napvilágot, amelyek jelentős része Székesfehérvár város történetéhez - elsősorban a honfoglalás kori régészeti feltárásokhoz - kötődött, de találhatunk benne olyan alapvető írásokat is, mint a Dormuth Árpád tollából származó a Vörösmarty család múltja címmel megjelent tanulmány. A tudományos szintű folyóirat 1936-ban és 1937ben egy-egy kötetben jelent meg. Ezekben az években a tanulmányok mellett, múzeumi értesítőt, kisebb közleményeket, feljegyzéseket, hivatalos tudósításokat tartalmazó rovatok is szerepeltek hasábjain. A folyóirat Marosi Arnold 1939-ben bekövetkezett halálával szűnt meg; az utolsó szám, amelyet Dormuth Árpád megbízott múzeumigazgató szerkesztett, elsősorban Marosi Arnold értékes munkásságának szentelt figyelmet. A lap megszűntével hosszú időre teret vesztett a tudományos igényű helytörténetírás. A folyóirat feltámasztására - ugyanolyan elnevezéssel - 1955-ben tettek kísérletet, az erőfeszítés azonban nem hozott tartós eredményt csupán egy szám jelent meg abban az évben, amikor egyébként az újjáéledő Vörösmarty Irodalmi Társaság is megjelentette Fehérvár címmel irodalmi és helytörténeti antológiáját. Rövid életű volt a Vár című dunántúli irodalmi folyóirat, amely 1938 februárjától 1939 januárjáig működött. Érdekessége, hogy önálló lapként és a Fejér Megyei Napló irodalmi mellékleteként is megjelent, tartalmi különbség nélkül. Szerkesztői Baráti Géza, György Oszkár, Jankovich Ferenc, Pálffy István a Dunántúl egészére irányították figyelmüket. Állandó rovatai az irodalmi rovat, amelyben könyvismertetések, kritikák; a zenei rovat, amelyben Székesfehérvár zenei életének bemutatása mellett az országos zenei rendezvények, előadások ismertetése, valamint zenetörténeti témájú írások jelentek meg; a művészeti, amelyben a városi és az országos eseményekről tudósító,illetve művészettörténeti tárgyú írások szerepeltek; a színházi és film rovat; valamint az irodalmi és művészeti életet tárgyaló rovatok voltak. E folyóirat bár hivatalosan nem kötődött a Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társasághoz, tulajdonképpen ezen 1932-ben alakult társaság szellemi támogatását élvezte. Ilyen előzmények, valamint a Fejér Megyei Szemle 14 után, jelent meg az Árgus kulturális, társadalmi, majd irodalmi, kulturális folyóirat 1990-ben, amelynek rovatai a megjelenést követő években hamarosan bővültek. A történelmi tanulmányokat tartalmazó Múltidéző rovat az 1992. november-decemberi számban debütált. Az első írás Horváth Lajos Utazás a Don-kanyarba címmel, néhány lelkes fehérvári viszontagságos útjáról számolt be, amelynek során tisztelegtek a Don-kanyarban elesett magyar katonák emléke előtt. A Múltidéző, amely a történelmi tárgyú kutatások és a helyi emlékezet fórumává vált, hamarosan állandósult. A közlések között több országos érdeklődést kiváltó téma szerepelt, gondolhatunk itt a Prohászka Ottokár püspök tevékenységét bemutató írásokra. Ugyancsak nagy érdeklődést váltottak ki Csitáry Emilnek, városunk egykori polgármes-
