„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

rosi és a megyei főlevéltárnokoknak köszönhetően jelentek meg, kiváló cikkek és cikksorozatok, amelyek többek között a XVIII. századi nemesi felkelést, vagy az 1848. évi forradalom eseményeit mutatták be, ez utóbbit tulajdonképpen az első komoly forrásközlésnek kell tekintenünk. Azt, hogy elsősorban a hírlapok adtak lehetőséget a történeti tárgyú kutatások megjelenésének természetesnek, kell hogy vegyük, hiszen a levéltárnokok, így Moenich Károly városi főlevéltárnok

6 a Fejérmegyei Közlönyben működött közre, Rexa Dezső megyei főlevéltárnok" a Dunántúl címmel megjelent napilapban volt érdekelt, illetve a Közlemények Dunántúl Történetéhez címmel negyedévenként megjelent folyóirat alapítója és szerkesztője volt. Székesfehérvár város levéltárnokai közül kiemelkedik Moenich Károly személye. Moenich histográíiai tevékenysége az 1880-as években mutatkozott meg erőteljesebben, ezt megelőzően főként irodalmi témájú kérdésekkel foglalkozott. A korlátozott publikációs lehetőség miatt a helyi sajtóban jelentek meg munkái. A függetlenségi politikai irányzatot képviselő Szabadság című társadalmi, irodalmi lap, amelynek munkatársa is volt, 1881-ben közölte egyik jelentős cikksorozatát Történeti Naptár címmel. 1880-ban a Székesfejérvári Naptárban jelent meg Székesfejérvár szab. kir. város főbírái és polgármesterei (1691-1879) című tanulmánya, amely az első tudományos igényű archontológiai írás a várostörténeti munkák között. Több várostörténeti tanulmánya közül említést érdemel a városunk nevéről 1893-ban megjelent, Székesfejérvár-e vagy Székesfehérvár című értekezése, amely elsőként a Fejérmegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet évkönyvében látott napvilágot, de később különlenyomatként is megjelent.

8 A város nevének írásáról kialakított álláspontja jelentősen eltért a Havranek József polgármester által képviselt hivatalos véleménytől. Moenich ragaszkodott a hagyományos névíráshoz és helytelenítette az új keletű Székesfehérvár írásmódot. A századforduló előtti években elsősorban az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc kutatására fordított figyelmet.

9 A Székesfehérvári Hírlapban megjelent közleményei elsősorban forrásközlések, amelyek a forradalom és szabadságharc legfontosabb városi mozzanatait követték. Munkájának jelentőségét emeli, hogy számos forrást már csupán az ő közléséből ismerünk. Jelentős publikációja Székesfejérvár szab. kir. város régi statútumai (1741-1775) címmel írott tanulmánya. E kérdéskör vizsgálata a századfordulón került a városok kutatóinak figyelmébe. Székesfehérvár pecsétje (1471)